Depresszio

Ugy erzem megint huz a mely mocsar lefele. Neha megremisztenek sajat gondolataim, hogy aztan mely buntudatba meruljek utannuk. Igy folytatodik az ördögi kör, ujra es ujra. Egyik naprol a masikra. Szokasomhoz hiven ujra visszahuzodtam a csigahazba, nem nagyon akarodzik beszelni senkivel, van hogy napokig ki sem teszem a labamat ithonrol. Mindezt mindenfele indokkal takargatom: nehéz a babakocsi, hideg van kint, megfazik a gyerek, sok a dolgom nem erek ra.
Sajat lelkem valik a börtönömme. Igazabol nincs kedvem semmihez, nem tudok örulni semminek. Pedig itt van eletem csillaga az a kis leny akire mindig is vagytam. Annyira szeretem, ö az egyetlen boldogsag vilagossag ami tartja bennem a lelket.
Sokszor ramtör a sirhatnek, szivesen is sirnek, de nem tehetem, nem akarom, hogy barki meglasson. Annyira akarok tenni dolgozni. De nem megy, nem haladok a beltane javitasaval. Pedig, hogy leszek igy kész vele december 24.-re. Ezt az idöpontot tüztem ki magam ele. Egyfajta karacsonyi ajandekkent magamnak, de nem hiszem hogy menni fog meg 24 nap ez lehetetlen... legalabb is ugy erzem. Annyiszor felmegyek a Publio oldalara es kattintok ra a könyv feltöltösere, eljatszom a gondolattal, hogy a friss hírekben a Facebook-on ott szerepel az en könyvem is. De ez most olyan de olyan messzinek tunik mint a csillagok...
Lehet a depressziom oka, az hogy jocskan benne jarunk a delelöttben mire felkel a nap, es most delutan fel haromkor mar villanyt kellet gyujtanom. Lehet az hogy nem tudok annyit aludni amennyit szeretnek. Felreertes ne essek nem Lili miatt van ö aldott jo baba. Este elalszik reggelig fel sem kel. Inkabb az hogy, ha lehetösegem is van ra nem tudok aludni. Csak forgolodom, bambulok bele ures filmekbe, de azokba is inkabb csak azert, hogy ne kelljen gondolkozni.
Velemenyem szerint ezek egyuttes hatasarol lehet szo. Meg arrol, hogy nem keszultem fel elegge a telre, hogy az ösz nem a feltöltödessel telt, mint egyebkent, hanem a legkemenyebb babas honapokkal, a gyermekaggyal. A nyar, a tavasz pedig a magzat kihordasaval. Egyszoval kimerultem, mint egy rossz regi akkumlator. Probalom magam összekaparni, nem szivathathatom meg a depresszioval az egesz csaladomat. Föleg nem a pici Lilit.
Megprobalok valahonnan eröt gyujteni. Lehet hulyen hangzik de olyan jo lenne egy kicsit betegnek lenni, agynak esni, hogy aztan ujult erövel, visszaterjek az eletbe.  

F. C. Andersson: Beltane 18. resz

Angela sirva borult anyja vallara, es ölelte minden erejvel magahoz a törekeny asszonyt. Könnyes szemekkel nezett anyja szurke tekintetebe.
-Kerlek mama bocsass meg nekem! - hideg kek szemet melyen anyja tekintetebe furta - Mindazert a szurnyusegekert es fajdalmakert, amiket okoztam neked, kerlek bocsasd meg hogy annyiszor kerdezes nelkul elvittem a penzedet, hogy megutöttelek, hogy...
-Nem kell vegigsorolnod buneidet – ölelte magahoz zokogo lanyat - mindent megbocsaltok neked kislanyom.

Angela sziveröl leesett az elsö nagyobb kö.

-Anyukam, el akarok menni vasarolni, nem akarom többe a regi ruhaimat felvenni. En mar uj ember vagyok, a baleset ota.
-Örulök kislanyom hogy vegre vissza tertel a helyes utra, bar nem kellet volna hozza ez a szörnyu tragedia.

Angela majd ket teljes napot ataludt, jo volt anyja altal ropogosra kemenyitett agynemuben fekudni. Jo volt ujra enni a föztjet. Borzaszto halat erzett a sziveben hogy az az asszony akit ö annyit bantott kepes volt neki megbocsajtani. Ez eröt adott neki a tovabbi vezeklesehez.
Anyjaval par nap multan vasarolni indultak, ahogy kerte töle, a belvaros divatos szalonjaiban vasarolhatott. Szebbnel szebb ruhakat nezegetett, probalt.
Szörnyulködött, hogy mennyire elhanyagolt, es apolatlan volt. Feltarult elötte a szinek varazsa. Bar meg nem nagyon mert vasarolni elenk szinu dolgokat, nehogy bohoc modjara öltözzön fel. Vasarolt sok natur es termeszetes szinu ruhat, amit egy farmerrel könnyu es divatos öltözekke varazsolhatott. Kacsingatott a magasarku cipökkel, mivel ilyeneket meg sosem hordott jo izlesu es kufinomult edesanyja javasolta neki kezdetbeen meg valasszon egyszerubb darabokat. Kezdetnek vasarolt neki egy bezsszinu tusarku kenyelmes cipöt hagy gyakolja kedvere otthon az elegans viseletet.
Boldogok voltak egyutt, anya es gyermeke ujra egymasra talaltak. Delutanra a nö elvitte fodraszahoz lanyat, Angela felve ult be a szekbe ahogy egyre jobban megnezte az embereket jött ra csak igazan hogy hosszu elhanyagolt haja mennyire apolatlansagot ad a kulsejenek. A fodrasz eszre vette a lany idegesseget.
- Nem kell felni profi vagyok, olyan frizurat fogsz kapni ami igazan passzol hozzad.
-Rendben akkor radbizom magam - es nevetett, es úgy erezte magat mint a szuzlany tuzkeresztseg előtt.
Utoljara kislany koraban volt fodrasznal, az elmult sok sok evben maga vagdosta es festette es mindenfel kontarkodasokkal bombazta, egyebkent finom tapintasu, termeszetes mezszöke hajat.
Nezte ahogy a fodrasz folikat tesz a hajaba es felkeni ra a festeket, es lassan tele biggyesztve vele a hajat, majd varni kellet addig mamaja divatos rövid frizuraja is atesett ezen a folyamaton.
Az idö leteltevel a fodrasz egy specialis csapnal lemosta hajat, majd ollojaval buveszkedve nyirta egyre rövideebbre a lany hosszu hajat. Aztan szariras es az igenytelen hajcsomobol, amivel belepett, lassan kirajzolodott uj vallig erö tepett frizuraja, amiben a barna es a szöke mindenfele aranyalataban ragyoktak a csikok, es az összkep egy rendkivul sokdimenzios fiatalos megjeleses lett. Egyutt csodaltak magukat anyukajaval hogy milyen szepek lettek.
A szepulest egy kozmetikaban folytattak. Itt Angelanak többszörösen is fajdalmas elmenyben volt resze. Megannyi miteszerrel diszitett böret, a kozmetikus kegyetlenul tuvel kitisztitotta, majd husitö pakolassal nyugtatta. Ezutan szöke szemöldöke kerult sorra, ami vekonynak latszott ugyan de mikor meglatta a gyantacsikot amit böreröl lehuztak akkor úgy gondolta egy kisebb mokust fel lehetett volna belöle bundazni. Ezt követte labanak, es honaljanak gyantazasa, ahol úgy erezte mintha böret nyuztak volna le az ugyes dolgos kezek.
Faradtsagos es neha igencsak fajdalmas napja utan, Angela, egy kulsöben es belsöben is megujult nö lett.
Lelkiismerete tovabbra sem hagyta nyugodni. Megannyi bocsalnatkeressel tartozott meg, de legfökepp Simone-tol es Raventöl. Rendbe akarta hozni amit tönkre tett de meg halvany elkepzelese sem volt hogy hogyan. Csak fekudt tovabb az agyon es a plafont bamulta.
Angela masnap az internetet bujta, karitativ munkakat keresett. Úgy erezte ez a vezekles egy jo modja. Talat is egy hajlektalanokkal, es szegeny csaladokkal foglalkozo non-profit ceget, rögtön fel is vettek.
- Örvendek hogy jelentkezett önkentesnek nalunk! - fogott kezett Angelaval a szervezet vezetöje, miutan minden szukseges papirt elinteztek – Sosem eleg a dolgos kez nalunk!
- Ön nem is tudja mit jelent ez szamomra... - Angela szajabol eleg sablonosnak hangzott ez a mondat, de valojaban, csak ö tudta mifele bunöket probal helyrehozni vele. Ezt azonban nem szerette volna senkinek sem elmondani, nem akarta hogy a vilag az uj Angelara szörnyetegkent tekintsen.

A bocsalnatot szamara a sokezernyi halas köszönet es boldog arc jelentette. Ezeket a mosolyokat es szeretetet akkor kapta, mikor hajlektalanoknak pokrocot es forro teat osztott, mikor ingyen etelt adomanyozott a raszoruloknak, mikor a szegeny gyerekeknek vamosok altal elkobzott ruhat ajandekozott. Vagy csak mikor leult ezekkel az emberekkel beszelgetni, hogy tamaszt tudott nyujtani lelki bajaikra. Úgy erezte ujabb nehez szikla szakadt le a sziveröl. Mar csak magikus bunei alol nem tudott felolddoazast talani, es nem utolso sorban Raventöl es Simone-tol. Talan ez utolso volt ami a legnagyobb bune ami lelket nyomta.

Sisi es Christopher ezuttal mar csaladostul jartak le a Winterspring-i villaba. Sisi homeservice-es tapasztalataval es rendikul jo izlesevel kezdte az Art Deco stilusaban berendezni a muveszvillat. Jarta az orszag összes regisegkereskedeset, divatos lakberendezesi uzleteket hogy mindent megtalaljon amit kell.
Az ures feher terek megteltek elettel. A bada tagjai is egyre több idöt töltöttek a hazban, probaltak es csinaltak az uj album felveteleit koncertjeik mellet. A kulön lakreszeket megtöltöttek a parostol erkezö bandatagok. Sisiek csaladjaval sem tunt szukösnek a villa. Ravent pedig hagytak alkotni dolgozni, a haz kulsö felulelten, tudtak nem lehet zavarni, Simone utan most baratja halala, es az iranta erzett mely gyasza viselte meg eppencsak gyogyulofelben levö lelket. Ujra halgatag es csendes lett. Ha nem a felujitason dolgozott akkor egyedul nyigatta gitarja a studio falai között, enekelte fel a banda uj dalait. A fiuk az egyik falnyi ablakos ures teret neveztek ki probateremenek, amit úgy ahogy a nagy ablaktol lehetett , hangszigeteltek.
A fiuk nem ertettek Ravennek hogy van energiaja az uj album mellet a haz epitesere. Amivel szemletomast gyorsan haladt, es az epulet eggyes elemei ujra feherben ragyogtak mint hajdanan epitesekor.
Sisi gyermekei le voltak nyugözve az epuletegyuttestöl, elveztek a hatalmas nagy tereket, regi eleteik szintere utan a St.Pauli öreg haz is hatalmasnak tunt de ez maga volt a 600nm hatalmas jatszoter.
Sisi lanyai gyakran jatszottak a kertben tunderesdit vagy regeszesdit, vagy kitudja meg milyen szerepjatekot. Richard pedig ujabban uj hobbijakan a horgaszatnak hodolt, a haz alatt elterulö szeles fa stegen. Eleveztek mindannyian a csodas taj nyujtotta egyre hatarozottabban megmutatkozo tavaszt.
Az ures nagy feher falakra Sisi hozta egyre masra Simone remekmuveit. A lany a nagyteru föepuletbe egy majdnem tiz negyzetmeteres art deko stilusu festmenyt festett. De a többi helysegekbe is bekerultek misztikus es olykor pikansan erotikus kepei.

-Sisi szívem honnan hozod ezeket a remekmuveket - kerdezte a fulig feher festekes Raven az alvanyrol lemaszva.
-Nem is tudom hogy meg merjem-e mondani neked. - Sisi hangja hirtelen igen bizonytalanna valt
-Ugyan mar Sisi nem fogom lellopni a te mesteredet – valtott könnyed hangnemre Raven Sisi ijedseget latva - csak lenyugözöek ezek a kepek annyira tele vannak ellettel, ugyhogy igazan elarulhatnad.
Sisi nagyokat szivott cigarettajabol turt egyett majdnem fekete hajan, nehezen hozta fel Raven előtt a Simone temat.
-Simone festette öket. - preselte ki magabol a szavakat Sisi
-Micsoda nem is tudtam hogy fest. - Raven arcan öszinte meglepödöttseg tukrözödött
-Valamelyikötöknek engedni kene a nehez fejecskejeböl es borzaszto szamarsagotkbol – Sisi most Ravannel hozakodott elö a kenyes temaval - Egy borzaszto felreertesen nem vagytok kepesek tuljutni. A gyermekeid anyja pedig ott van egyedul. - valtott Sisi kemenyebb hangnemre
-Nincs egyedul mert ott vagy neki te. - Raven serettetten szolt vissza Sisinek - De nem latom ertelmet a bekulesnek. Úgy is csak visszautasitast kapnek. - szolt belöle a vegtelenul gögös es önelekult him
-Ne legyel benne olyan biztos sokgyermekes anyakant tudom, terhesen a nök engedekenyebbek, megbocsajtobbak is, meg az olyan kemenyfejuek is mint a Simone. - Probalkozott Sisi csillapitani Raven fafejuseget - Nezd meg a festmenyeit tele vannak erzelmekkel, es ezeket te taplalod meg mindig a törtentek ellenere...
-Nem tudom Sisi talan egyszer. - probalt Raven kivergödni a szamara egyre kellemetlenebbe valo beszelgetesböl
-Gondolj bele Raven! - Sisi mar csak azert sem hagyta magat olyan könnyen lerazni - Az elet rövid, es nem biztos hogy ad ujabb es ujabb lehetösegeket, es mire bekulnel addigra kesö lesz. - Folytatta Sisi majd elöjött legnagyobb adujaval - Gondolj bele a Falcon-nak sem volt idöd megbocsajtani, es latod utolag mar sajnalhatod. - Raven lelket elöntötte a fajdalom - ne nezz így ram, tudom kemenyen belenyultam a darazsfeszekbe. Igencsak fajo pontokat surolgatok. - kimeletlenul folytatta tovabb - Simone veszelyeztetett terhes! Egyszerre epitkezik, keszul a babak erkezesere, vezeti a Macskat mindezt teljesen egyedul. Tulhajszolja magat, es nincs mellete senki, aki vigyazzon ra. - Raven mar valaszra nyitotta a szajat - Tudom sokszor vagyok mellette de nem allandoan, nem tudok ott lenni mellete, en csak azert vagyok vele össze ne szakadjon terhei sulya alatt. - Sisi szurkeszöld szemet Raven tekintetebe szurta - Ugyhogy gondold at míg nem kesö!

Sisi besiett a hazba hogy bevigye rengeteg sok holmijat, amit egy bolhapiacon vasarolt. Raven csak megkövulve nezett utanna.

Ravent nem zavarta a hazban a nagy nyuzsges, meg örult is neki hogy elölre lendul a W.I.C.C.A . munkalataival. A sok ember jelenlete nem engedte, hogy ismet az önsajnaltba es depresszioba menekuljön. Az uj albumon a hangmernöki teendöit is ö vegezte.
Egyre betegesebb lett a kinezete a sok nem alvas, a rengeteg cigi es kave miatt amin elt, a munkarol nem is beszelve.
A homlokzat felujitasa sokkal hamarabb es gyorsabban ment mint gondolta volna. Lassan halaszthatatlanna valt a kert es a szive rendbetetele. Sisivel törtent beszelgetese is mely nyomokat hagyott benne. Nem akarta nyiltan beismerni, sem Sisi, sem sajat maga előtt hogy melysegen igaza volt. Minden egyes mondata hatalmas igaszsagokat rejtett. De önnön buszkesege mindennel nagyobb ur volt szamara.
Simone hazanak kiegeszitese csaknem teljes egyeszeben keszen lett nem egeszen egy honap alatt nem gyözött halalkodni Cherokee-nak hogy ilyen hamar kesz lettek. Csak csodalkozott, hogy a szorgos kezek raktak egyik teglat a masik utan, majd helyukre kerultek az ablakok, vakolat kerult a falakra, kemenyfapadlo az ajzatra. A furdöszobaban a szep fenyes csempek csak úgy csillogtak a bearado napfenyben. Mar csak ki kellet festeni es berendezni a ket szobat, de ezt meg, a nö halogatta, mert meg szegyenlös gyermekei mindig nem akartak megmutatni nemuket. Így nem akart se ket kek, se ket rozsaszin es egy-egy valtozatot a ketszinböl.
Az eddig vasarolt babaruhak mind feherek saragak es zöldek voltak hogy ha fiai ha lanyai vagy ha eppen vegyesen lesznek akkor is tudjak hordani. Nagyon megeröletö lett volna a rengeteg babaruhat egyszerre beszereznie. Mindig mikor a nagyaruhazak egyikeben jart vett egy ket darabot az eppen hianyzo meretekböl. Nem költött sokat ruhakra, a legolcsobb harmas negyes csomagolasu tiszta pamut bodykat es tipegöket reszesitette elönyben. Egyreszt könnyen moshatoak voltak masreszt úgy is egykettö kinönek mindent. Sisitöl is rengeteg holmit örökölt Christian utan, rokonsagukban szokas volt hogy a kisgyermekes szulök az összegyult kinött ruhakat, az epp kisebb gyermekkel rendelkezöknek adomanyoztak, vagy varandos asszonynak.
Simone terhessege egyre roszabb fizikai allapotba hozta az amugy is törekeny alkatu lanyt, labai dagadtak, dereka fajt a nehez sulytol, es nem birt úgy ahogy szeretett volna. Allandoan faradt es erötlen volt, meg akkor is ha tettvagya hajtotta volna. A Macskaban is, többnyire csak a puha kanapen uldögelt vagy a pult mögötti nagy kenyelmes foteljaban. Maga előtt a laptojaval, ez az egy dolog kötötte össze öt a vilaggal, es annak dolgaival. Ismeröseivel, barataival, akikkel a szokasos napi körutjan nem talakozott. Szeretett volna mindenfele menni a friss tavaszi joidöben, a levegöben mindenhol virag illat szallt amit imadott. Gyakran uldögelt a parkokban, mert borzaszto nagy hasaval es fajo dagadt bokaival nem tudott hosszas setakat tenni.
Gyakran almodozott rola, hogy Raven ott van vele, es tamogatja. Neha neha meg fel is velte ismerni a tavaszi frissesegben a ferfi illatat. Gyakran szolitott meg hosszu fekete haju ferfiakat akiröl azt hitte szerelme Raven az.
Mostmar ö is bekult volna de nem tudta ennek az utjat. Egyre jobban befele fordult fantaziavilagaba, ahol a ferfi mellette volt es nem kellet felnie semmitöl.
Sisinek nem merte elmondani erzeseit. Felt, hogy Sisi azonnal Raven keresere rohanna, es olyan lelki allapotban talalna meg öt, hogy nem lenne az ujboli viszontlatasra felkeszulve. Ezert festett. Minden erzelmet beleadta munkaiba, így keszultek a jobbnal jobb kepek. A macskaban is sok fogyott belöle, így tudta fedezni vaszon es festek költseget, es meg nemi plusz bevetelre is szert tett.
Jo parat Sisi vitt el. Simone-nak elkepzelese sem volt hova. Mert Sisi lakasan nem latta. Egyszer kert töle egy nagyon nagy kepet, amit fogalma sem volt hova szant Sisi, de ö megfestette a kert Art Deco stilusban. Meg magat is meglepte mennyire eltalalta a stilus jegyeit.
Tovabbra is jart tehestornara es legzöjogara Sisivel, de ilyenkor össze szorult a szive mert mas nök a ferjukkel, baratjukkal jöttek, neki csak Sisi jutott. Hiaba Sisi minden igyekezete, nem tudta potolni Raven utan maradt tatongo urt. Ejszaka az agya ures es hideg volt. Es nem vette le neki senki a polcrol ejszaka közepen a mogyorokremes uveget.
Folyosova atlenyegult kamrajanak tartalmat a szakrenyek tetejere pakolta, akkor meg jobban tudott közlekedni, akkor meg elviselhetö meretu pocakjaval. Most merhetetlenul nehezek voltak a mozdulatok, meg az egyszeru hetköznapi dolgok is, nem hogy meg a letra maszas.
Furdesre a kicsik uj furdöszobajat hasznalata mert abban volt zuhanykabin is, így nem kellet bemasznia a kadjaba zuhayozni. Furdesre meg vegkepp nem gondolhatott, felt hogy nem birna kiszalni a a kadbol. Így szerelme nelkul nem volt aki segitett volna neki ilyen helyzetben. Így hat nem is kiserletezett.
Borzasztoan egyedul erezte magat hiaba harman is voltak. Lelket jobban marta a magany mint barmikor. Banatat megprobalta kertjebe folytatni , de mar negykezlab alva is nehezere esett az ultetes es a gyomlalas, kapalni meg egyszenyszeruen nem is tudott. Minden egyes apro hajolas fajdalmas hasitasokat eredmenyezet gerincen. Richard, Sisi nagyfia segitett neki az ilyesmi munkakban. Amit Simone bösegesen megjutalmazott segitöjenek. Sisivel ketten nagy segitsegere voltak.

Sisivel csodaszep napon tipegtek befele az ultrahangra, nem kellet varniuk szinte semmit, Simone-t azonnal behivtak, nagyon nehezen maszott fel a vizsgaloasztalra. Itt is erezte a derekaba nyillalo eles fajdalmat. Az ultrahangot vegzö orvosnak es Sisinek is segiteni kellett feljutasban. Majd úgy ahogy kenyelmesen a hatara fekudt de így is a fajdalomtol zsibbadni kezdett az egesz alteste, homlokat elöntötte a gyöngyös veritek. Erezte is a kontaktzsele hideg sikossagat. Az ultrahangos doktornö mosolygott, a ket nö turelmetlenul nezett a doktornöre ugyan mondja mar hogy mit lat.
- úgy nez ki van egy kisfiunk - majd tovabb siklatta az ultrahangot – Es egy kislanyunk.
-Micsoda?! - Sisi es Simone visitoztak örömukben.
-Igen a kis szegyenlöskek megmutattak magukat – mar mutatta is a felvetelen a bizonyitekokat – Tudja mar Chantal kisasszony hogyan fogja öket nevezni?
-Öszinten megmondva ezernyi dolgomban nem is gondolkoztam rajta.- mondta nevetve. - egyszeruen csak gombockaimnak hivtam öket.
-Nem baj Simone, majd beugrunk egy könyvesboltba veszunk utonev szotart es onnan valogathasz. - mosolygott ra Sisi
-Rendben, benne vagyok! - lelkendezett Simone

Az örökehes Simone elsö utja egy kedvenc gyros sutöjebe vezetett, ahol egy jokora gyrostalat rendelt, nehany szirupos kokuszos baklava kisereben. Mindent joizuen elpusztitott es legalabb egy liter kolaval le is öblitve. Majd szegyenkezve nezett az ures tanyerjara
-Szörnyen sokat zabalok, annyira nem tudom megallni, de mar lassan gurulok.
-A varandossag mar csak ilyen, es meg milyen nehez lesz azt leadni ami most jön fel.
-Jaj erre meg gondolni sem merek, mert borzaszto nehez lesz egyedul az ikrekkel. Nem lesz energiam tornazni.
-Miert nem keresed meg Ravent? Szerinted nem varja ö is ugyanugy a gyerekeit mint te? Szerinted ö nem akar veled lenni? - probalkozott ujra Sisi.
-Lehet, hogy mar valami masik növvel van azota. - Simone-bol sugarzott a tömeny pesszimizmus. - Nem veletlen az eltunese, ha meg annyira erdekeltek volna a gyerekei akkor mar reg vissza jött volna. - Simon mar majdhogynem kiabalt Sisivel mintha a nö barmiröl is tehetne
-Simone! - Szolt ra kemenyen Sisi Simone-ra - Ne beszelj mar hulyesegeket, tudod hogy ö nem az a kicsapongo tipus. Talan a sajat makacssaga miatt nem jön, es talan fel a rakciodtol, fel a megalazastol. - Sisi duheben el is feledkezett rola hogy miket beszel, majdnem elarulta magat Simone előtt.
-Milyen megalazottsagtol??? - Simone mar-mar tombolt - Nem engem kapott rajta az exemmel csokolozni! Hanem en öt! Itt az egyeduli aki meg lett alazva az en vagyok!
-Csak egy kicsit venne at a szivedben a helyet a fene nagy buszkesekednek a megbocsajtas a helyet! Mert tudodm, hogy szenvedsz ha nem latlak, tudom hogy sir a szived utanna. Latszik a kepeiden! Ha te magad hazudsz is, azok nem! - Sisi mar teljesen kikelt magabol. Simome sirasra torzulo arcat latva eröt vett magan es ujra nyugodt probalt maradni.
-Sisi mintha csak a szivembe latnal. -Zokogott Siomone.
-Csak legalabb lelekben probalj megbocsajtani neki, ha meg megkeresni nincs is eröd. - Vigasztalta Sisi Simone-t
-Ebben igazad van mert mar lassan mar a mosdoba kimenni sem lesz eröm.
-Te buta tyuk nem erre gondoltam. - könnyes nevetve egymasra neztek. Mar nyoma sem volt a nehany pillanattal ezelötti feszultsegnek.

Simone nehezkesen feltapaszkodott a szekeröl, Sisi felsegitette. Simone agyan atfutott vajon hogy fogja meg a maradek harom honapot vegig elni.
Lehet, hogy tenyleg agyhoz lesz kötve. De azt meg a könyvimado lelke sem fogja kibirni, akarmilyen jo könyvvel is fekudjön naphosszat.
Lassan elballagtak az elsö könyveboltig megvettek a fiu es a lany utonevszotart. Majd atballagtak a közeli festek boltba ahol Sisi segitsegevel megvette a lanya szobajaba a lila es rozsaszin festeket, amit majd bordurrel fog elvalasztani, az viszont babakek lesz. Fianak szobajaba, egkeket vett, kekesszurkevel, neki is babakek bordurrel lesz elvalasztva a szobaja. Majd a boltban lefoglaltak a szobafestöt is.

-A butorokat majd megrendelem az interneten, mert en mar fizikailag keptelen vagyok a butorboltokat vegig jarni – mondta egy kavezo teraszan ulve ahol kokuszsziruppal es lime-mal izesitett kolajat itta az majus vegi melegben.
- Miert nem bizod ram magad? Nekem ez a munkam! - Sisi sertödest szinlelt.
-Bocsass meg Sisim! El is feledkeztem rolad. - Szabadkozott Simone - mert mar lassan a tarsalkodo es kiserö nöm lettel. Bar neha napokra eltunsz, akkor bizonyara dolgozol is... - nevetett
-Akkor... - Majdnem kieesett a szajan hogy Ravennel es csaladjaval van a Winterapring-i villaban. De meg idöben eszhez kapott. Simone nem tudhatja, hogy ö tudja hol van Raven, mert megeskudött neki hogy tartja a szajat.- Akkor igen dolgozom.
-Nagyon megköszönnem neked a szivesseget es termeszetesen kifizetem a költsegidet es a munkadat.
-Ugyan mar, vedd úgy mint ajandekot a Homeservice neveben.

Angelat razta a hideg, pedig kellemes majusi jo idö volt. Het agra sutött a nap. Fekete kosztumben allt a kelta kereszt előtt. Apolt körmeivel diszitett kezevel a hideg követ simogatva meredt a köre. Falcon G. Smiths.
-Kerlek bocsass meg nekem mindenert. En vagyok a hibas mindenert, miattam nem lattad a kanyart, mittam mentuk neki a fanak, es miattam robbant fel veled a motor. Miattam arultad el a legjobb baratodat. Miattam elted az irdatlan eletet. Es miattam mindent turtel, a vad kicsapongasaimat, miattam nem lett belöled nagy zenesz te is most ott allhatnal a szimpadon Ravennel es jatszhatnad az imadott kelta muzsikadat. - mar nagyon keservesen zokogott. Keze úgy szoritotta a hideg szurke követ, hogy bele feheredtek ujjai.- Kerlek bocsass meg nekem mindenert! Leborult a kereszt előtt.
Hirtelen mintha egy pillanatra kelta zene dallamat hallotta volna a tavolbol.
-Köszönöm. - Hideg kek szemet az egre emelte. Köszönöm, draga baratom, szerelmem, megmentöm!
Feher kezevel utolsott simogatott a kereszten majd ratuzte a kezeben tartott feke szalaggal atkötött feher rozsat. Hideg könnyes kek szemevel meg egyszer a sirra nezett latta a szalaggal jatszo apro szellöt, majd autojahoz vette az iranyt. Sziven erezte Falkon megbocsajtott neki, meg közelebb kerult a vegleges feloldozashoz.

Raven a kert rendbe tetelet a kerten mindenhol vegigfuto összefuggö patakocskak es a medence rendbetetelvel kezdte, mert úgy gondolta hogy a sziv is akkor tud rendbe jönni ha az ereit rendbe hozzak.
Asott kapart, csempezett betonozott, rendbehozva a serult medreket, a medence hianyzo vagy összetört csempeit egy helyi keramikus segitsegevel potolta aki kezzel megfestette a feher csempere az apro Art deco mintat. Ovatosan az összeset leszedte, megtisztitotta. A medencet ujrabetonozta, a vizforgatot kicserelte uj korszeru berendezesre, majd ujrarakta a szep mintaju csempet, amit elözöleg beszamozott, hogy minden az eredeti helyere keruljön vissza, csak uj eletre kelve, megtisztulva.
A kert verkeringeset jelentö viziutakat mukodtetö szivattyukat is kicserelte illetve a hianyzokat potolta. Így az elvadult növenyek között ujult erövel patakzott a friss eltetö viz. De a növenyekhez meg mindig nem volt ereje.
Azok a vadhajtasok meg mindig nagyon fajtak a szivebe. Egy meleg majusi delelöttön bele kezdett hat. Irtott, metszett, formazott.
Úgy fajt neki is ez a folyamat mint a szabadsagot oly nagyon sokaig elvezö vadhajtasokank. Hetekig eltartott a munka. Mar junius közeledett. De keszen volt. Es meglepte a kert eddig elrejtett szepsege.
Úgy erezte meggyogyult, a lerobbant majdnem romos haz ujaepitesevel ö is ujra epult. Boldogan nezte vegig muvet, így mar melto ajandeka lehetett Sisinek. Aki ahogy berendezte a lakast úgy hozott eleltet is az ö lelkekbe. Ahogy megjelentek a sok sok gyerekukkel, boldogsagukkal, a Simone-rol hozott hirekkel. Valahogy Simone sem maradt ki a hazbol. Mert a lelkenek egy drabadja a festmenyei altal a villaba költözött. Akarta a vissza utat az varandos lanyhoz csak nem talalta.
Felvt Simone-tol, annak valaszatol. Egyre hianyzott neki a testenek melege. Akkor meg csak kicsit gömbölyödö pocakja. Ami gyermekeit rejtette. Hianyzott a dombba rejtett tunderlak. Hianyzott neki minden. De mar nem örult fajdalmat erzett mikor ezekre gondolt, hanem erös vagyat, hogy vissza terjen. Csak meg kell keresni az ezustfonalat ami a labirintusbol vissza visz hozza haza.

F. C. Andersson: Beltane 17.resz

Angelat kiengedtek a korhazbol. Nem akarta felvenni regi bör ruhait, ezert kert a korhaztol valamit amit felvehet. Szegeny csaladoknak es hajlektalanoknak szant adomanyokbol kapott nehany kopott ruhadarabot. Elszoritotta szivet a fajdalom, regen ezeket az embereket irtani valo eletkeptelen söpredeknek tartotta. Most szerencsetlen sorsu szerencsetleneknek latta öket akik nem akartak ebbe az elethelyzetbe kerulni csak a rossz sorsuk így hozta. Egy kopott farmernadragot valasztott, feher tornacipöt, es kenyelmes bö cipzaros felsöt es egy szurke pufi kabatot. Es tipegett ki a korhaz ajatajan. Haza engedtek, de hol van az a haza? Rajött ugyan olyan hajlektalan mint azok a szerencsetlen sorsu emberek. Nemi aprot kert az emerektöl hogy telefonalni tudjon. Meglepte az emeberek kedvessege, joindulata. A regi Angela az uj Angelat peppe verte volna, leven ingyenelö, szemet aljanep, egy eltaposni valo csotany, meg így utolag is bele borzadt a gondolatba.

Megkereste az elsö telefonfulket hogy elekezdje szörnyu hibainak jovatetelet es megkaphassa az oly vagyott feloldozast. Bedobta a penzermeket a telefonba es tarcsazott. A telefon sokaig bugott, de nem adta fel vart, regen mar reg szetrugta volna az egesz telefonfulket. Vegul egy kedves nöi hang szoltalt meg a vonal vegen. Illedelmesen bemutatkozva

-Mama!? - Angela ajka remegett, szaranak erezte a szajat, hangja szinte recsegett.

Angela megetette a legnehezebb elsö lepest, sajat gyogyulasa es feloldozasa fele.

Simone boldogan nezegette ujonnan vasarolt kincseit, kitette e nappali padlojara a szivarvanyszinu festekeket, a huha sörteju ecseteket, az össze göngyölt vasznat, es csak nezte nezte öket legeltette szemet a latvanyon. Nemsokara ujra festeni fog. Nem erdekelte ki mit fog szolni a kepeihez. Sajat maga örömere fog festeni, sajat lelke gyogyulasara. Ami igazan jo uton haladt, hala Sisinek. Hiaba a halas segitseg sajat maganak kell befejeznie lelke ujjaepiteset, senki nem fogja helyette veghez vinni. Elövette a festöalvanyat reg nem hasznalt palettajat, rajzolo szenjet, a kesz fakeretek amire a vasznat feszitheti, az alapozo anyagot, majd mindent az alvany kivetelevel egy helyes kis zödrefestett növenymintakkal diszitett öblös dobozba tette es a haloszobajaba vitte. Az alvanyt a hatalmas fenyes ablak ele allitotta. Majd vissza tert megannyi dolgahoz, de elötte meg bucsupillantast vetett eszközeire.

Ebedet es sutemenyt keszitett a portajan serenykedö munkasoknak, akik halas szeretettel fogadtak eme csekej ajandekot. Astak az uj hazresz akapjat, mar meghoztak a több teherautonyi földet ami majd a tetö es hazfalboritas lesz, a hatalmas nagy ablakokat es a sok sok raklapnyi valyogteglat, cementet sodert, homokot, sok sok epiteshez kellö anyagot, es közben Cherokee, ahogy Sisi-vel a hata mögött hivtak a vallalkozot, serenyen iranyitotta embereit, jocskan benne jartak mar a marciusban. A kemeny fagyok elmultak kezdödhetett a munka.

Simone úgy szaladgalt feladatai között, mint a mergezett eger, bar testsulyat egyre nehezebben viselte, fajat a terde, a dereka, nehezere esett minden, felidös terhes letere akkora hasa volt mint egy normalis egy gyermekes edesanyanak a hatodik honapban. Legmegterhelöbb szamara az allando vizelesi ingere volt, nem mert sehova elmenni úgy, hogy ne lenne abban a biztos tudatban, hogy a wc elerhetö tavolsagban van.

Szinte allandoan mennie kellet a korhazba vizsgalatokra hogy minden rendben van-e, veszelyeztetett terhesnek lett nyilvanitva, bar nem erezte magat veszlyben. Ezer meg ezer tanacsot kapott, dietarra iteltek.

- Ikerterhes nöt dietara? - gondolta hisz alig birta csillapitani olthatatlan etvagyat

Fizikalisan fajo labat es derekat leszamitva nem volt problemaja.Imadott tusarkujairol mar reges regen lemondott, labaira tekinte pedig úgy gondolta sohasem fognak többe beleferni a kecses cipökbe. Nem dagadt ugyan korosan a laba de a terhesseg termeszetes tunetekent jelentkezett nala is. Így balerinacipökben es lapos talpu tavaszi csizmakban jart. Csak a lelke volt beteg az fajt a legjobban. De arra nem volt gyogyszer, arra sajat maganak kellet megtalni a gyogyirt.

Sisi irant egyre aggodalmaskodott, a nö mellete vidamnak es gondtalannak mutatta magat. De ö latta Sisi melysegesen szenved, okat csak sejtette. Christopherrel lehettek gondjai. Inkabb nem emlegette eszrevetelet, felve, hogy ezzel fogja a nöt vegleg kiboritani, így keretlenul tamogatta, mindenben kedvere jart az asszonynak. Nem engedhette hogy ketten legyenek ebben a melyseges mocsarban amit masok depresszionak hivatak.

Simone rettegett a szules utani depressziotol, felt hogy beteg lelke gyermekei ellen fog fordulni, es hogy akkor ki marad a kicsiknek ha meg ö is ellöki magatol öket.

- Ha ennyire aggodsz keress fel egy jo szakembert – javasolta Simone-nak miközben egy cukraszdaban ultek, sutijeiket majszolva.

-Meg mindig jobb megoldas mint a depresszioval egyedul kuzdeni. - helyeselt Simone miközben egy hatalmas darab turos sutemenyt gyömölszkölt a szajaba.

Megfogadta Sisi tanacsat es egy szakemberhez fordult. Megismerkedett egy bajos fiatalos ötvenes növel aki sok sok gyermek edesanyja volt es szakmai tudasan kivul böseges sajt elmennyel is rendelkezett. Hatasosan enyhitve Simone felelmeit, es a Raven okozta traumabol is fenyt jelentette az alagut vegen.. De tudta akarmilyen segitseget is kap a megoldas kulcs mindig sajat magaban keresendö.

Estenkent kiengedte alkoto szabadsagat, festette misztikus kelta-wicca temaju festmenyeit, maskor az oly imadott termeszetet festette, megint maskor erotikat sugatto kepeket alkotott. Volt mikor a meheben mint diohejban fekvö magzatokat festette le gyermekeit. Termekeny alkoto idöszakot elt meg. Megteltek lakasanak falai sajat kepeivel. De rengeteget eladott a Macskaban is.

Ostara unnepet, az termekeny anyaistennöt is megunepeltek kint a szabadban egy erdö tisztasan, es köoltaron. Unnepeltek hogy ujra itt az evnek a vilagos fele, unnepeltek az egyre ebredö termeszetet. A Földanyat. Az egesz szertartas menetes volt a szokasos sablonossagtol. De megis melyen spiritualis jelleggel birt. Simone-nak így mas allapotban is masnak tunt az unnep. Ö maga is termekeny anyaistennönek erezte magat. Meg egy hatalmas lepest tett gyogyulasa fele, es tenyleg közeleg a sötetsegböl a feny, a megbocsajtas es feloldozas.

-Simone kicskem, nagyon haragudnal ram ha nem lennek veled egy napra? - Sisi szokas szerint hadart a telefonban - Uzleti ugyben eszakra kell utaznom nem tudtam mar tovabb halogatni a dolgot.

-Jaj ne hulyeskedj mar Sisi, miota kell neked barmiben az en engedelyemet kerni. - Simone furcsalta Sisi mar mar bocsalnatert könyörgö hangjat.

-Csak tudod akkora felelösseget erzek irantad, mint a sajat gyermekeimert. - Sisiböl mint annyiszor eleteben elöbujt a gondoskodo anya.

-Nyugi mar egesz jol vagyok, hatarozottan javultam es nem csak a szam jar. Ivory nagyon jo ötlet volt. - probalta megnyugtatani Sisit, biztatta menjen csak a dolgara

-Rendben kicsi wicca. Akkor rohanok is tovabb galyazni.

-Szeretlek Sisi! Es vigyazz magadra nagyon!

-En is szeretlek kicsim, es nagyon vigyazz a pocaklakokra, csak semmi hirtelen ötlet.

-Az egyetlen veszely ami fenyegethet az a gyomorrontas mert mindjart befalom az utolso uveg karacsonyizu naspolyalekvart tömenyen magaba. - nevetett Simone, erezhetö volt lelke javulasa mar csak a hangjabol is.

Simone erezte Sisin a szinte tapinthato feszultseget, valahogy sejtette nem uzleti utra megy. Tudta baratnöje rettenetesen izgult az egyes uj munkak előtt, de az könnyed lampalaz volt csupan, nem ilyen suru es szinte tapithato feszultseg. De nem akart kerdezösködni ez a Sisi problemaja, ha akar majd beszel rola, addig nem erölteti. Neki pedig lesz egy pihentetö napja amikor csak alkolhathat.

Így is lett. Benyomta a CD lejatszoba az Epica elsö lemezet a The Phantom Agony -t felfeszitett egy ures allo vasznat, es festett. Egy nöt hosszu vörös hajjal akarcsak neki volt, hosszu hegyes tundefulekkel karjan gyermekkel aki epp anyja eltetö tejet szivja magaba, kezeben kard, kelta mintakkal hatan ij, testen görögös lepelruha a melle alatt atfogva, szoptato melle kilatszik, vallan renyhen log ruhaja, a masik mellet takarja a lagyesesu anyag, arcan a mindenre elszant anyatigris kifejezese ul.

Simone zihalt fuldoklot, ömlött rolla a viz teljesen transz allapotban volt de kesz lett a festemeny. Lenyugodva lepörögve kellemes furdö utan Simone megszemlelte sajat alkotasat, meg sajat maga is meglepödött alkotasan, elhatarozta agya fele fogja fuggeszteni a festmenyt.

Kemeny napja volt úgy erezte olombol vannak a vegtagjai föleg a labai, parnakbol polcolast rakott dagadt labainak, es a mostanaban szokasos mesekönyvvel fekud le. Minden aldott nap hangosan meselt gyermekeinek. De legtöbbször a Vizitunder es a Bekakiralyrol regelt, amit meg kislanykoraban az apja meselt neki, amikor meg nem ivott es nem tette tönkre kicsi lanya es felesege eletet. Növere Anne mar nem elte meg ezeket mert ferhez ment es elköltözött, ö csak csekely reszet elte at szulei veszekedesenek. Simone-nak pedig ez töltötte ki a gyermekkorat, es a retteges apja mikor vadul meg ujra a tömeny szesztöl, es mikor fogja valogatott serteseit anyara es ra fröcskölni, vagy mikor kell ujra vegignezni mikent veri szet anyjan az etkezö tömörfa szekjet, vagy mikor kell az ejszakaba menekulniuk.

A Vízi Tunder es a Bekakiraly

Egyszer reges regen egy elfeledett to tukreben, lakott a Bekakiraly, aki nepevel minden ejszaka hatalmas koncerteket adott a to összes lakojanak, így a csodaszep Vizitundernek is. A vízi tunder csodalatosan szep teremtmeny volt hosszu zöld attetszö ruhajaval, szitakötö szarnyaival, csillogo zöld szemevel, hosszu vörös hajaval. Csodajara jartak a hetet-het orszag kiralyfiai, mindegyik csodas vagyont, ekszereket, szepruhakat, nagy szolgalosereget es palotat igert a tundernek. Volt olyan aki ezust, arany es gyemant erdöt kinalt neki, volt aki kristalytavat kristalypalotaval. De a Vízi Tunder elkuldte összes keröjet Az ö szivet a Bekakiraly birtokolta, aki teliholdas ejszakakon gyönyöru szep dalias hercegge valtozott, a bekak es tucskök huztak a notat, es ök csak tancoltak, forordultak, szökkentek, keringtek a to tukren. De mihelyst elmult a telihold a Bekakiraly ujra bekava valtozott, es a vízi tunderrel vartak ujra a teliholdat hogy ujra tancolhassanak.

Te is meglathatod a Vizi Tundert ha belenezel teliholdkor egy to tukrebe.

Simone csak felnöttkent jött ra hogy ö az a csillogo szemu, vörös haju vízi tunder. Es elszorult a szive, Raven jutott az eszebe, ö az eletenek Bekakiralya, csak azt nem tudta mikor jön el eletukbe ujra a telihold.

Raven arra ebredt hogy kiabal, az egesz teste verejtekben uszott, szörnyu balesetet latott Angela orditott a motoron, a soför hatranezett, felismerte Falcont. Nem vette eszre hogy kanyar jön. Raven orditott, hogy baratja nezzen elöre lassa meg a kanyart, de a ferfi nem fordult vissza. Becsapodtak a faba, Angela repult majd arok partban landolt, de Falcon csuszott az aszzfalton tovabb, a ferfi orditott fajdalmaban, Raven erezte a benziszagot es latta a fem alatal keltett szikrakat ahogy csuszott a jargany. Ne! Az uzemanyag belobbant. Hatalmas hö es robbanas, baratja mar nem kialtozik. Hallotta Angela sikolyat – Falcoooooooooon!- NEEEEEEEEE! Es ezzel a kialtassal ebred fel. Ranezett az orara hajnali kettö. Ujra itt volt a szobaban, nem valahol a hideg es sötet orszaguton.

Raven beallt a nagy kadba es csak a hideg vizet engedte magara, rezketett, de egö lelken nem csillapitott a hidegviz, csak sajat teste vacogasat erezte. Es lassan magahoz tert, de valahogy erezte nem almodott. Ott volt a balesetnel, latta es nem tudta baratjat megmenteni. Tudta, erezte Falcon meghallt, ferfi letere kitört belöle a zokogas. Egyszer es mindenkorra megbocsajtott baratjanak.

Egyutt nöttek fel. Egyutt vasaroltak az elsö metal CD-juket, egyutt kezdtek el pelyhes tinikent zenelni. Egyutt vadultak vegig a tini es fiatal felnött korukat. Ö volt az egyik tanú, Angelaval kötött eskuvöjen. Tudta mar kesö mar nem bocsajthat meg neki, nem ölelheti at ferfias ölelessel, nem koccinthat többe vele egy korso hideg sörrel. Nem lehet gyermekeinek keresztapja...

Pedig mikor sejtette Simone terhes meg akarta keresni meg akart vele bekulni, es Angelanak is meg akart bocsajtani, es boldogsagot akart kivanni közös eletukhöz. Es mindezt mar nem teheti meg Meg akarta hivni a bandaba, jatszon csinaljak egyutt a W.I.C.C.A.-t a Wishes In the Celtic Culture Advance albumot, itt ennek a gyönyöru haznak a studiojaban. Ebben a csodalatos hegyi környezetben itt a to mellet, az erdö sziveben.

Raven ujra csak össze omlott, most maskepp mint Simone elvesztesekor. Simone-t meg egyszer visszaszerezheti de Falcont soha. Öt mar magahoz ölelte az Isten. Raven felkapta a gitarjat beult az eppen kesz studioban es elkezte a W.I.C.C.A album demojanak rögziteset.

Reggel felhivata Margareth-et Falcon edesanyjat. Baratjarol erdeklödve. A nö fuldoklott a könnyeiben.

-Raven el sem hiszem hogy te vagy az. - probalta vissza tartani egyre csak kitörni keszulö sirasat. - Falcon tegnap... motorbalesetben... meghalt. Es keserves sirasban tört ki.- Angela eletben van de valsagos allapotban fekszik a korhazban, lelegeztetö gepen tartjak.- Es ujra elsirta magat az asszony.

-Micsoda??? - hirtelen a ferfi agyan ujra atfutottak az alom kepei. - es hogy?

-Nekicsapodtak egy fanak, majd a motor kicsuszott az utra es ott felrobbant. - Zokogta a megtört asszony- Raven, a fiam úgy összeegett hogy nem ismertem ra.

-Mikor lesz a … temetes? - Raven szaja kiszaradt, alig birta kipreselni magabol a szavakat

-Kedden delelött tiz orakkor. Itt a szulöfalutokban. Raven... szertnem ha te..., te mondanad a bucsubeszedet. - hallatszott a vonal masik vegen az asszony kerlelö hangja

-Rendben ott leszek. - Raven ezzel lezarta a beszelgetest, nem tudott töbett szolni.

Raven a temetes napjaig nem evett nem aludt, csak nehany orat. Felvette teljes egeszeben a Wishes In the Celtic Culture Advance dalait, amiben benne volt Simone-nal töltött szep napok utemes elettel teli dalai, gyermekeinek szolo örömballada, az elszakadas fajdalmanak szivfacsaro dallamai, Winterspringben töltött pokoljarasat es felepuleset feldolgozo dalok, es egy lassu bucsuztato nota Valhalla cimmel. Mert baratja egy harcos volt. Es neki ott a helye a legnagyobbak közt. Elhatarozta ha vege a temetesnek, neki all a kulsö felujitasanak a elupetnek, es most ezzel epiti ujra lelkenek egy masik össze tört reszet.

Falcon Gorge Smiths.

Gyerek korunkban, megtanitottal hogy legyek becsuletes kissrac, hogy tiszteljem az eletet, es az embereket, mert te mar akkor tudtad mindennek lelke van. Egyutt jartuk be hosszu koborlasink soran ezt a gyönyöru videket, egyutt titkos bunkert epitettunk, amit csak te es en ismertunk. Megtanitottal harcolni, de nem pusztitani, elmondtad hogy az igazi harcos tiszteli az ellenfelet, es felnez ra. Meltosagteljes kuzdelemben gyözi le ellenfelet, es nem csellel, nem eröfölennyel, hanem tiszta harccal.

Egyutt össze dobott zsebpenzunkböl vettuk meg az elsö Heavy Metal CD-nket, emlekszel akkor elhataroztuk nagy zeneszek leszunk, akik meröben ujat fogunk alkotni. Egyut talatuk ki a kelta es a metal zene keresztezeset. Egyutt tanultunk zenelni is. Egyutt almodtunk arrol, hogy megvaltjuk a vilagot. Megfogadtuk hogy egymas gyermekeinek keresztapja leszunk.

Azt is megfogadtuk, ha barmelyikunket is elöbb ragadna el a halal, az utolso meltosagot a masikunk adja meg a halottnak. Most ezt teszem...

Baratsagunk fonala egy szörnyu dolog miatt elvekonyodott. De igazabol sosem szakadt meg, mert teged mindig a szivemben hordoztalak, a fogadott batyamkent.

A vegzet szörnyen fiatalon ragadadott el tölunk. Es most fogadalmamhoz huen en bucsuztatlak utolso harcosok mezejere vezetö utadon. Remelem lelked megnyugvasra talalt, es ott ahol most vagy nem faj semmi sem, csak buszke lelked meltosaga tart meg Isten Kezeben.

Viszlat kedves baratom!

A napsuteses tavaszi delelöttön így kerult az örök körforgasba Falcon.

Raven egy szal feher liliomotdobott a leresztett koporsora ranezett a kelta keresztre amin baratja neve allt. Majd hosszu börkabatjaban fekete öltönyeben szorosan összefogott hajaval sziveben a gyasz fajdalmaval otthagyta a gyaszolo csaladot, es utazott vissza Winterspringbe, az Art Deco muveszvillaba. Meg sok dolga lesz a kulsö felujitassal. De meg a kert, a haz es jelkepesen sajat szivenek vadhajtasainak lemetszesehez es a gyomtalanitashoz es az ujra epiteshez meg nem allt keszen. Es Falcon halala meg messzebre taszitotta öt ettöl a fontos lepestöl.

Könyvkiadas

Nagy faba vagtam a fejszemet, ugy döntöttem kiadatom a Beltane-t, a google fordito segitsegevel ki tudom javitani az ekezeteket bar ez borzaszto nagy melo, nem tagadom, es nemileg a szovegen is valtoztattam itt ott, tenyleg olyami ez az iras mint a draga kö csiszolas, van kezdetben egy kavics amiböl vegul dragakö lesz.
Kicsit ma buveszkedtem a photoshoppal összehoztam ket boritotervet, nem fogok kidobni az ablakon hatezret, hogy nehany idetlen kepbböl kivalasszam a nekem teteszöt es hogy rairjak a nevem es a könyv cimet. Mondom talan en sem vagyok annyira analfabeta ugyhogy csinaltam ket vazlatot is. Bar egy delutanomba telt es teptem a hajam, veszkedtem eleget a fotobolttal. talan ezzel kisse anyagi jellegu problemaim is enyhulni fognak.
 Szeretnem kikerni a velemenyteket kedves olvasoim hogy melyik a jobb terv, nagyon szuksegem lenne ra...
Mar csak 5000 forintot kell kicsengetnem a szerkesztesert :S de meg mindig olcsobb mint az eddigi összes ajanlat amit kaptam, na de munkara fel igy nem lesz mit kiadni :)

Ez kezdetben tetszett, de igy keszen nagyon Stephani Mayer Twilight saga-janak boritoira emlekeztet, koppintani meg nem akarok

Ez egy a kep nagy kedvencem bar itt a felirat nem ervenyesul, probaltam minden fele szinnel egy sem passzolt igazan...

 

F. C. Andersson: Beltane 17. resz

Angelat kiengedtek a korhazbol. Nem akarta felvenni regi bör ruhait, ezert kert a korhaztol valamit amit felvehet. Szegeny csaladoknak es hajlektalanoknak szant adomanyokbol kapott nehany kopott ruhadarabot. Elszoritotta szivet a fajdalom, regen ezeket az embereket irtani valo eletkeptelen söpredeknek tartotta. Most szerencsetlen sorsu szerencsetleneknek latta öket akik nem akartak ebbe az elethelyzetbe kerulni csak a rossz sorsuk így hozta. Egy kopott farmernadragot valasztott, feher tornacipöt, es kenyelmes bö cipzaros felsöt es egy szurke pufi kabatot. Es tipegett ki a korhaz ajatajan. Haza engedtek, de hol van az a haza? Rajött ugyan olyan hajlektalan mint azok a szerencsetlen sorsu emberek. Nemi aprot kert az emerektöl hogy telefonalni tudjon. Meglepte az emeberek kedvessege, joindulata. A regi Angela az uj Angelat peppe verte volna, leven ingyenelö, szemet aljanep, egy eltaposni valo csotany, meg így utolag is bele borzadt a gondolatba.

Megkereste az elsö telefonfulket hogy elekezdje szörnyu hibainak jovatetelet es megkaphassa az oly vagyott feloldozast. Bedobta a penzermeket a telefonba es tarcsazott. A telefon sokaig bugott, de nem adta fel vart, regen mar reg szetrugta volna az egesz telefonfulket. Vegul egy kedves nöi hang szoltalt meg a vonal vegen. Illedelmesen bemutatkozva

-Mama!? - Angela ajka remegett, szaranak erezte a szajat, hangja szinte recsegett.

Angela megetette a legnehezebb elsö lepest, sajat gyogyulasa es feloldozasa fele.

Simone boldogan nezegette ujonnan vasarolt kincseit, kitette e nappali padlojara a szivarvanyszinu festekeket, a huha sörteju ecseteket, az össze göngyölt vasznat, es csak nezte nezte öket legeltette szemet a latvanyon. Nemsokara ujra festeni fog. Nem erdekelte ki mit fog szolni a kepeihez. Sajat maga örömere fog festeni, sajat lelke gyogyulasara. Ami igazan jo uton haladt, hala Sisinek. Hiaba a halas segitseg sajat maganak kell befejeznie lelke ujjaepiteset, senki nem fogja helyette veghez vinni. Elövette a festöalvanyat reg nem hasznalt palettajat, rajzolo szenjet, a kesz fakeretek amire a vasznat feszitheti, az alapozo anyagot, majd mindent az alvany kivetelevel egy helyes kis zödrefestett növenymintakkal diszitett öblös dobozba tette es a haloszobajaba vitte. Az alvanyt a hatalmas fenyes ablak ele allitotta. Majd vissza tert megannyi dolgahoz, de elötte meg bucsupillantast vetett eszközeire.

Ebedet es sutemenyt keszitett a portajan serenykedö munkasoknak, akik halas szeretettel fogadtak eme csekej ajandekot. Astak az uj hazresz akapjat, mar meghoztak a több teherautonyi földet ami majd a tetö es hazfalboritas lesz, a hatalmas nagy ablakokat es a sok sok raklapnyi valyogteglat, cementet sodert, homokot, sok sok epiteshez kellö anyagot, es közben Cherokee, ahogy Sisi-vel a hata mögött hivtak a vallalkozot, serenyen iranyitotta embereit, jocskan benne jartak mar a marciusban. A kemeny fagyok elmultak kezdödhetett a munka.

Simone úgy szaladgalt feladatai között, mint a mergezett eger, bar testsulyat egyre nehezebben viselte, fajat a terde, a dereka, nehezere esett minden, felidös terhes letere akkora hasa volt mint egy normalis egy gyermekes edesanyanak a hatodik honapban. Legmegterhelöbb szamara az allando vizelesi ingere volt, nem mert sehova elmenni úgy, hogy ne lenne abban a biztos tudatban, hogy a wc elerhetö tavolsagban van.

Szinte allandoan mennie kellet a korhazba vizsgalatokra hogy minden rendben van-e, veszelyeztetett terhesnek lett nyilvanitva, bar nem erezte magat veszlyben. Ezer meg ezer tanacsot kapott, dietarra iteltek.

- Ikerterhes nöt dietara? - gondolta hisz alig birta csillapitani olthatatlan etvagyat

Fizikalisan fajo labat es derekat leszamitva nem volt problemaja.Imadott tusarkujairol mar reges regen lemondott, labaira tekinte pedig úgy gondolta sohasem fognak többe beleferni a kecses cipökbe. Nem dagadt ugyan korosan a laba de a terhesseg termeszetes tunetekent jelentkezett nala is. Így balerinacipökben es lapos talpu tavaszi csizmakban jart. Csak a lelke volt beteg az fajt a legjobban. De arra nem volt gyogyszer, arra sajat maganak kellet megtalni a gyogyirt.

Sisi irant egyre aggodalmaskodott, a nö mellete vidamnak es gondtalannak mutatta magat. De ö latta Sisi melysegesen szenved, okat csak sejtette. Christopherrel lehettek gondjai. Inkabb nem emlegette eszrevetelet, felve, hogy ezzel fogja a nöt vegleg kiboritani, így keretlenul tamogatta, mindenben kedvere jart az asszonynak. Nem engedhette hogy ketten legyenek ebben a melyseges mocsarban amit masok depresszionak hivatak.

Simone rettegett a szules utani depressziotol, felt hogy beteg lelke gyermekei ellen fog fordulni, es hogy akkor ki marad a kicsiknek ha meg ö is ellöki magatol öket.

- Ha ennyire aggodsz keress fel egy jo szakembert – javasolta Simone-nak miközben egy cukraszdaban ultek, sutijeiket majszolva.

-Meg mindig jobb megoldas mint a depresszioval egyedul kuzdeni. - helyeselt Simone miközben egy hatalmas darab turos sutemenyt gyömölszkölt a szajaba.

Megfogadta Sisi tanacsat es egy szakemberhez fordult. Megismerkedett egy bajos fiatalos ötvenes növel aki sok sok gyermek edesanyja volt es szakmai tudasan kivul böseges sajt elmennyel is rendelkezett. Hatasosan enyhitve Simone felelmeit, es a Raven okozta traumabol is fenyt jelentette az alagut vegen.. De tudta akarmilyen segitseget is kap a megoldas kulcs mindig sajat magaban keresendö.

Estenkent kiengedte alkoto szabadsagat, festette misztikus kelta-wicca temaju festmenyeit, maskor az oly imadott termeszetet festette, megint maskor erotikat sugatto kepeket alkotott. Volt mikor a meheben mint diohejban fekvö magzatokat festette le gyermekeit. Termekeny alkoto idöszakot elt meg. Megteltek lakasanak falai sajat kepeivel. De rengeteget eladott a Macskaban is.

Ostara unnepet, az termekeny anyaistennöt is megunepeltek kint a szabadban egy erdö tisztasan, es köoltaron. Unnepeltek hogy ujra itt az evnek a vilagos fele, unnepeltek az egyre ebredö termeszetet. A Földanyat. Az egesz szertartas menetes volt a szokasos sablonossagtol. De megis melyen spiritualis jelleggel birt. Simone-nak így mas allapotban is masnak tunt az unnep. Ö maga is termekeny anyaistennönek erezte magat. Meg egy hatalmas lepest tett gyogyulasa fele, es tenyleg közeleg a sötetsegböl a feny, a megbocsajtas es feloldozas.

-Simone kicskem, nagyon haragudnal ram ha nem lennek veled egy napra? - Sisi szokas szerint hadart a telefonban - Uzleti ugyben eszakra kell utaznom nem tudtam mar tovabb halogatni a dolgot.

-Jaj ne hulyeskedj mar Sisi, miota kell neked barmiben az en engedelyemet kerni. - Simone furcsalta Sisi mar mar bocsalnatert könyörgö hangjat.

-Csak tudod akkora felelösseget erzek irantad, mint a sajat gyermekeimert. - Sisiböl mint annyiszor eleteben elöbujt a gondoskodo anya.

-Nyugi mar egesz jol vagyok, hatarozottan javultam es nem csak a szam jar. Ivory nagyon jo ötlet volt. - probalta megnyugtatani Sisit, biztatta menjen csak a dolgara

-Rendben kicsi wicca. Akkor rohanok is tovabb galyazni.

-Szeretlek Sisi! Es vigyazz magadra nagyon!

-En is szeretlek kicsim, es nagyon vigyazz a pocaklakokra, csak semmi hirtelen ötlet.

-Az egyetlen veszely ami fenyegethet az a gyomorrontas mert mindjart befalom az utolso uveg karacsonyizu naspolyalekvart tömenyen magaba. - nevetett Simone, erezhetö volt lelke javulasa mar csak a hangjabol is.

Simone erezte Sisin a szinte tapinthato feszultseget, valahogy sejtette nem uzleti utra megy. Tudta baratnöje rettenetesen izgult az egyes uj munkak előtt, de az könnyed lampalaz volt csupan, nem ilyen suru es szinte tapithato feszultseg. De nem akart kerdezösködni ez a Sisi problemaja, ha akar majd beszel rola, addig nem erölteti. Neki pedig lesz egy pihentetö napja amikor csak alkolhathat.

Így is lett. Benyomta a CD lejatszoba az Epica elsö lemezet a The Phantom Agony -t felfeszitett egy ures allo vasznat, es festett. Egy nöt hosszu vörös hajjal akarcsak neki volt, hosszu hegyes tundefulekkel karjan gyermekkel aki epp anyja eltetö tejet szivja magaba, kezeben kard, kelta mintakkal hatan ij, testen görögös lepelruha a melle alatt atfogva, szoptato melle kilatszik, vallan renyhen log ruhaja, a masik mellet takarja a lagyesesu anyag, arcan a mindenre elszant anyatigris kifejezese ul.

Simone zihalt fuldoklot, ömlött rolla a viz teljesen transz allapotban volt de kesz lett a festemeny. Lenyugodva lepörögve kellemes furdö utan Simone megszemlelte sajat alkotasat, meg sajat maga is meglepödött alkotasan, elhatarozta agya fele fogja fuggeszteni a festmenyt.

Kemeny napja volt úgy erezte olombol vannak a vegtagjai föleg a labai, parnakbol polcolast rakott dagadt labainak, es a mostanaban szokasos mesekönyvvel fekud le. Minden aldott nap hangosan meselt gyermekeinek. De legtöbbször a Vizitunder es a Bekakiralyrol regelt, amit meg kislanykoraban az apja meselt neki, amikor meg nem ivott es nem tette tönkre kicsi lanya es felesege eletet. Növere Anne mar nem elte meg ezeket mert ferhez ment es elköltözött, ö csak csekely reszet elte at szulei veszekedesenek. Simone-nak pedig ez töltötte ki a gyermekkorat, es a retteges apja mikor vadul meg ujra a tömeny szesztöl, es mikor fogja valogatott serteseit anyara es ra fröcskölni, vagy mikor kell ujra vegignezni mikent veri szet anyjan az etkezö tömörfa szekjet, vagy mikor kell az ejszakaba menekulniuk.

A Vízi Tunder es a Bekakiraly

Egyszer reges regen egy elfeledett to tukreben, lakott a Bekakiraly, aki nepevel minden ejszaka hatalmas koncerteket adott a to összes lakojanak, így a csodaszep Vizitundernek is. A vízi tunder csodalatosan szep teremtmeny volt hosszu zöld attetszö ruhajaval, szitakötö szarnyaival, csillogo zöld szemevel, hosszu vörös hajaval. Csodajara jartak a hetet-het orszag kiralyfiai, mindegyik csodas vagyont, ekszereket, szepruhakat, nagy szolgalosereget es palotat igert a tundernek. Volt olyan aki ezust, arany es gyemant erdöt kinalt neki, volt aki kristalytavat kristalypalotaval. De a Vízi Tunder elkuldte összes keröjet Az ö szivet a Bekakiraly birtokolta, aki teliholdas ejszakakon gyönyöru szep dalias hercegge valtozott, a bekak es tucskök huztak a notat, es ök csak tancoltak, forordultak, szökkentek, keringtek a to tukren. De mihelyst elmult a telihold a Bekakiraly ujra bekava valtozott, es a vízi tunderrel vartak ujra a teliholdat hogy ujra tancolhassanak.

Te is meglathatod a Vizi Tundert ha belenezel teliholdkor egy to tukrebe.

Simone csak felnöttkent jött ra hogy ö az a csillogo szemu, vörös haju vízi tunder. Es elszorult a szive, Raven jutott az eszebe, ö az eletenek Bekakiralya, csak azt nem tudta mikor jön el eletukbe ujra a telihold.

Raven arra ebredt hogy kiabal, az egesz teste verejtekben uszott, szörnyu balesetet latott Angela orditott a motoron, a soför hatranezett, felismerte Falcont. Nem vette eszre hogy kanyar jön. Raven orditott, hogy baratja nezzen elöre lassa meg a kanyart, de a ferfi nem fordult vissza. Becsapodtak a faba, Angela repult majd arok partban landolt, de Falcon csuszott az aszzfalton tovabb, a ferfi orditott fajdalmaban, Raven erezte a benziszagot es latta a fem alatal keltett szikrakat ahogy csuszott a jargany. Ne! Az uzemanyag belobbant. Hatalmas hö es robbanas, baratja mar nem kialtozik. Hallotta Angela sikolyat – Falcoooooooooon!- NEEEEEEEEE! Es ezzel a kialtassal ebred fel. Ranezett az orara hajnali kettö. Ujra itt volt a szobaban, nem valahol a hideg es sötet orszaguton.

Raven beallt a nagy kadba es csak a hideg vizet engedte magara, rezketett, de egö lelken nem csillapitott a hidegviz, csak sajat teste vacogasat erezte. Es lassan magahoz tert, de valahogy erezte nem almodott. Ott volt a balesetnel, latta es nem tudta baratjat megmenteni. Tudta, erezte Falcon meghallt, ferfi letere kitört belöle a zokogas. Egyszer es mindenkorra megbocsajtott baratjanak.

Egyutt nöttek fel. Egyutt vasaroltak az elsö metal CD-juket, egyutt kezdtek el pelyhes tinikent zenelni. Egyutt vadultak vegig a tini es fiatal felnött korukat. Ö volt az egyik tanú, Angelaval kötött eskuvöjen. Tudta mar kesö mar nem bocsajthat meg neki, nem ölelheti at ferfias ölelessel, nem koccinthat többe vele egy korso hideg sörrel. Nem lehet gyermekeinek keresztapja...

Pedig mikor sejtette Simone terhes meg akarta keresni meg akart vele bekulni, es Angelanak is meg akart bocsajtani, es boldogsagot akart kivanni közös eletukhöz. Es mindezt mar nem teheti meg Meg akarta hivni a bandaba, jatszon csinaljak egyutt a W.I.C.C.A.-t a Wishes In the Celtic Culture Advance albumot, itt ennek a gyönyöru haznak a studiojaban. Ebben a csodalatos hegyi környezetben itt a to mellet, az erdö sziveben.

Raven ujra csak össze omlott, most maskepp mint Simone elvesztesekor. Simone-t meg egyszer visszaszerezheti de Falcont soha. Öt mar magahoz ölelte az Isten. Raven felkapta a gitarjat beult az eppen kesz studioban es elkezte a W.I.C.C.A album demojanak rögziteset.

Reggel felhivata Margareth-et Falcon edesanyjat. Baratjarol erdeklödve. A nö fuldoklott a könnyeiben.

-Raven el sem hiszem hogy te vagy az. - probalta vissza tartani egyre csak kitörni keszulö sirasat. - Falcon tegnap... motorbalesetben... meghalt. Es keserves sirasban tört ki.- Angela eletben van de valsagos allapotban fekszik a korhazban, lelegeztetö gepen tartjak.- Es ujra elsirta magat az asszony.

-Micsoda??? - hirtelen a ferfi agyan ujra atfutottak az alom kepei. - es hogy?

-Nekicsapodtak egy fanak, majd a motor kicsuszott az utra es ott felrobbant. - Zokogta a megtört asszony- Raven, a fiam úgy összeegett hogy nem ismertem ra.

-Mikor lesz a … temetes? - Raven szaja kiszaradt, alig birta kipreselni magabol a szavakat

-Kedden delelött tiz orakkor. Itt a szulöfalutokban. Raven... szertnem ha te..., te mondanad a bucsubeszedet. - hallatszott a vonal masik vegen az asszony kerlelö hangja

-Rendben ott leszek. - Raven ezzel lezarta a beszelgetest, nem tudott töbett szolni.

Raven a temetes napjaig nem evett nem aludt, csak nehany orat. Felvette teljes egeszeben a Wishes In the Celtic Culture Advance dalait, amiben benne volt Simone-nal töltött szep napok utemes elettel teli dalai, gyermekeinek szolo örömballada, az elszakadas fajdalmanak szivfacsaro dallamai, Winterspringben töltött pokoljarasat es felepuleset feldolgozo dalok, es egy lassu bucsuztato nota Valhalla cimmel. Mert baratja egy harcos volt. Es neki ott a helye a legnagyobbak közt. Elhatarozta ha vege a temetesnek, neki all a kulsö felujitasanak a elupetnek, es most ezzel epiti ujra lelkenek egy masik össze tört reszet.

Falcon Gorge Smiths.

Gyerek korunkban, megtanitottal hogy legyek becsuletes kissrac, hogy tiszteljem az eletet, es az embereket, mert te mar akkor tudtad mindennek lelke van. Egyutt jartuk be hosszu koborlasink soran ezt a gyönyöru videket, egyutt titkos bunkert epitettunk, amit csak te es en ismertunk. Megtanitottal harcolni, de nem pusztitani, elmondtad hogy az igazi harcos tiszteli az ellenfelet, es felnez ra. Meltosagteljes kuzdelemben gyözi le ellenfelet, es nem csellel, nem eröfölennyel, hanem tiszta harccal.

Egyutt össze dobott zsebpenzunkböl vettuk meg az elsö Heavy Metal CD-nket, emlekszel akkor elhataroztuk nagy zeneszek leszunk, akik meröben ujat fogunk alkotni. Egyut talatuk ki a kelta es a metal zene keresztezeset. Egyutt tanultunk zenelni is. Egyutt almodtunk arrol, hogy megvaltjuk a vilagot. Megfogadtuk hogy egymas gyermekeinek keresztapja leszunk.

Azt is megfogadtuk, ha barmelyikunket is elöbb ragadna el a halal, az utolso meltosagot a masikunk adja meg a halottnak. Most ezt teszem...

Baratsagunk fonala egy szörnyu dolog miatt elvekonyodott. De igazabol sosem szakadt meg, mert teged mindig a szivemben hordoztalak, a fogadott batyamkent.

A vegzet szörnyen fiatalon ragadadott el tölunk. Es most fogadalmamhoz huen en bucsuztatlak utolso harcosok mezejere vezetö utadon. Remelem lelked megnyugvasra talalt, es ott ahol most vagy nem faj semmi sem, csak buszke lelked meltosaga tart meg Isten Kezeben.

Viszlat kedves baratom!

A napsuteses tavaszi delelöttön így kerult az örök körforgasba Falcon.

Raven egy szal feher liliomotdobott a leresztett koporsora ranezett a kelta keresztre amin baratja neve allt. Majd hosszu börkabatjaban fekete öltönyeben szorosan összefogott hajaval sziveben a gyasz fajdalmaval otthagyta a gyaszolo csaladot, es utazott vissza Winterspringbe, az Art Deco muveszvillaba. Meg sok dolga lesz a kulsö felujitassal. De meg a kert, a haz es jelkepesen sajat szivenek vadhajtasainak lemetszesehez es a gyomtalanitashoz es az ujra epiteshez meg nem allt keszen. Es Falcon halala meg messzebre taszitotta öt ettöl a fontos lepestöl.

F. C. Andersson: Beltane 16. resz

Raven napjai gyorsan teltek, fajo böre lassan gyogyult, es nem voltak gondos puha hosszu ujju finom kezek, amik gyogynövenyes kenöcsökkel gyogyitottak volna.

A benne felgyulemlö energiakat a hazba fektette. Az uj album csodasan sok bevelelt hozott, es ö nem tudott mit kezdeni a penzzel. Úgy döntött rejtekere költöti. A haz ugyan nem az öve volt, de öt ez nem erdkelte.

Ujravakolta es ujrafestette az egesz haz belsejet, megjavitotta az itt ott csöpögö radiatorokat ovatosan felszedve a padlolapot az alsozint hatalmas tereben ujrarakta a palofutest, a kandallot ugyan olyant art deco stilusban ujjaepitette amilyen fenykoraban lehetett.

Az egesz hazat feherre festette sehol nem engedett a sötet szinek csabitasanak. Minden helyseg letisztult lett. A konyhat granit boritassal latta el igazan otthonossa teve azt. De nagyon nem akart berendezni semmit, tudta hogy ez a feladat a kivallo izlesu Sisire var. Csak azokat a helysegeket rendezte be azokat is csupa hoferre ahol az eletet elte. Ami a furdöszobara es a haloszobara koncetralodott. Az egesz felujtast borzaszto gyorsasaggal csinalta alig egy honap alatt minden segitseg nelkul úgy hogy közben folyamatosan turneztak, de ö a vad bulik helyett az alkotast valasztotta.

-Ez aztan nem semmi apukam – fejezte ki elegedseget Christopher - nem is gondoltam volna mennyi minden lehetöseg rejtezik ebben a hazban, nekem nem lett volna ennyi energiam mindenre.

-Tudod ez a haz lett ami ujra ertelmet adott a legrosszabb idöszakban, ivaszat es önsajnalat helyett ebbe a csodaba fektettem az energiaimat.

-Hallod öcsem, aztan benned tenyleg volt kraft, mert ez nem semmi munka lehetett. De hidd el nem sajnalom töled. Dolgozz rajta, ha úgy akarod. Minden költseget így a munkadijadat is megteritem.

-Szo sem lehet rola, es nem az anyagiakrol szol. Ez az en lelkemröl szol. Az en lelkem is ilyen romos allapotban volt akarcsak ez a haz. Es nezd, ahogy uja epitem úgy alkotom ujra önmagamat is. - filozolfalt Raven - Ezert neked nem kell fizetned. Söt en lehetnek halas neked hogy a kezembe adtad ezt a csodalatos lehetöseget. Miota a tetko a hatamon van azota úgy erzem egy kicsit Simone is velem van. Bar pokolian hianyzik.

-De haver rajtad is mulik, hogy nem vele vagy.

-Minek mennek megalazkodni, mikor tudom hogy tul buszke ahhoz hogy megbocsasson. Szerintem úgy bezarkozott a maga kis vilagaba hogy ahoz Sisin kivul senkinek nics kulcsa, ahogy meseltel rola.

Sokaig beszelgettek meg a falnyi ablak előtt. Raven meghallgatta az aktualis esemnyeket, hogy mi törtenik Simone-nal. Akarhogy is erzett, ezek a beszamolok sokat jelentettek szamara. Így kicsit közelebb erezte magat Simone-hoz es a kicsikhez. Neha elkapta a szomorusag, a mely fajdalom. Barcsak ott lehetne Simone mellet es egyutt beszelnenek a picikhez. Minden nap elmondana nekik mennyire szereti is öket, es hogy , mennyire varja az erkezesuket. Makacssaga buszkesege ellenben mindent felul irt.

Az egesz haz olyan volt mitha kockakbol epitettek volna es a fökocka nappalit a galeriaval, a kisebb kockak az egyes helyisegeket rejtettek, amiröl Raven sejtette hogy a muvesz alkoto helyei lehettek. Maskor pedig teljes lakosztalyok lakoztak a kis kockakban. A kert tovabbra is kesze-kusza volt, es lerobbant a ferfi varta a tavaszt hogy ezt is rendbehozza, tudta a kert a szive az egesz birtoknak, es ezt esett a legnehezebbjere rendbe tenni. Tudta fajdalmas lesz. Es sok vadhajtast kell lemetszenie.

Angela a korhazban ebredt, csövek logtak mindenutt belöle, de ö csak fekudt, nem akarta kitepni magabol az infuziot, nem akarta a torkabol kitepni a legzeset segitö csövet, nem akarta kihuni azokat a csoveket amik testeböl a mutet utani valadekokat gyujtötte össze. Regebben mar mindezt megtette volna. Most megsemmisulve fekudt a korhazi agyon es nezte a korterem feher plafonjat. hidegkek szemevel, amin most nem volt elmosodva a fekete szemfestek.

Kinezett a helyseg hatalmas ablakan, nem jutott el a tudataig sok minden, meg kaba volt es erötlen, de jol esett neki ez az erzes. Nem akart mar harcolni, ö mar egy masik, uj Angela. Nem az a vadoc lany aki kivert börszerkoban jar gondozatlan kulsövel, borzaszto harraggal, undorral es kitudja meg hanyfele sötet erzessel a sziveben.

Az az Angela ott azon a sötet, hideg es balszerencses ejszakan meghalt. Nezte sokaig a napfenyt, a kek eget. Milyen csodalatos gondolta, sosem jutott eszebe hogy megnezze az eget, gyulölt minden dolgot amit masok szepnek, jonak talaltak. Most milyen szep az egem eluszo baranyfelhök, a fak csupasz agai hogy söteten kontrasztot kepeznek a vilagos eggel. Milyen szep a napfeny ami megtörik a feher pamacsokon es a fa again. Mily csoda, ahogy az ablakon bearad szeles csikban, es ahogy megtörik a teremben szallo lassan kavargo poron, milyen jo erzes ahogy a kezet melegiti. Es ahogy lassan a szemebe kuszik. De nem hunyorog, elvezi a szepen sutö fenyt, nem akarja kezevel arnyekolni, megtörni utjat. Mitha csak az Isten simogatna elveszett baranyat. Nem tudta honnan jutott eszebe ez a bibliai gondolat.

Regebben az előtt gyulölte a bibliat, rendszeresen egette öket a templomok elöt vasarnaponkent, satanista szavakat skandalva, elvezte a hivö emberek remuletet es felemet. Barcsak most oda mehetne azok az emebrekhez es terden alva bocsalnatukert esdessen. Folytak szeles patakokban a könnyei. Barcsak bocsalnatot kerhetne azoktol az artatlan emberektöl akiket olyan sulyosan megvert es megrugdosott acelbetetes bakkancsaval hogy honapokig korhazban fekudtek, vagy az arcukat úgy össze törte hogy többe nem lehettek emberek, vagy epp plasztikai mutetek soraval adtak vissza nemileg emberi formajukat, barcsak sirva könyörögve megbocsajtast nem is varva terdelne elöttuk oldozzak fel bunet.

Lelki szemei előtt vegigfutottak azok a szurnyu tettek amigket lassankent harminc esztendeje alatt veghezvitt. Barcsak bocsalnatot kerhetne Falcontol hogy a halaba kergette. Barcsak bocsanatot kerhetne Raventöl hogy megölte közös gyermekuket es ezzel egy vilagot törve össze benne, es barcsak bocsalnatot kerhetne azert is mert oly ocsmanyul elarulta, es a legjobb baratjaval lepet le. Es barcsak kierdemelne Simone Chantal bocsalnatat, hogy elvette töle azt akit a legjobban szeretett, es azt hogy a halalat kivanta. Barcsak lenne ereje mindezt veghez vinni. De felt mindenkitöl felt a vilagtol, felt attol amit bunös tettei meg a nyakaba zudidhatnak. Felt a sötetsegtöl, rettegve nezte ahogy a lemenö nap arany fenybe vonja a kortermet. Pedig regen ekkor volt csak igazan elemebe. Inkabb becsukta szemet es visszamerult, a biztonsagot ado öntudatlansagba.

Marie-Sidonie Chantal szokas szerint erön felul teljesitett mindenhol. Igencsak nagy hevvel elindult kicsi fia. Nepes csaladja bösegesen ellatta feladatokkal, emellet dolgozott az igencsak kiterjedtte, lassan orszagos szolgaltatassa kibövult Homeservice. Bar mostmar kicsit több szabadidö jutott a szamara, de ezt az idöt igencsak segitsegre szorulo egyre jobban bezarkozo Simonnal töltötte. Nem akarta hogy a hatalmas sokkot feldolgozo lany idegösszeomlast kapjon. Megprobalta bevonni csaladja eletebe is. Így eleg sok idöt töltöttek közösen St.Paulban.

Sisire kezdett ratelepedni egy szörnyu erzes ami a szivet szoritotta, a zsigereit görcsbe rantotta, gondolatait sötetsegbe vonta. Ennek okozoja Christopher volt. Egyre nehezebben viselte, hogy a ferfi kimaradozik ejjelente a koncertek miatt, es neha igencsak elazva jön haza a hajnali orakban, de ez nem volt annyira jellemzö. Sisi nem akart fiatalsaganak es tehetsegenek az utjaban allni ezert hagyta kibontakozni. De akarva akatlanul a nöt parja reszegsegei elözö hazassaganak kinjaira emlekeztette. De Sisi lekenek meg ez is elviselhetö teher lett volna. Christopher egesz napos eltunesei mar annal terhesebbek voltak. Mikor senki nem latta sokat sirt, mar nem tudta mikor fog összeroppani a rengeteg teher alatt. Simone, a csaladja a Homservice a kisebb sulyu gondok voltak, ezekkel remekul megbirkozott volna, de Christopher nagyon megtepazta idegrendszeret.

Mindig is retteget attol hogy valamelyik pejhes elcsabitja töle, de eddig szinte biztos jelet adta törtlen szeremenek. Szinte minden nap szeretkeztek a maguk csodalatos kifinomult modjan. De a ferfi kimaradozasai felkeltettek benne a ketseget vajon hova megy kora reggel, es honnan jön vissza kesö este? Kivel tölti ezt az idöt? Sisi akarmennyire is szaglaszta a ferfi szennyeset, csak sajat parfumje ismerös illatat erzte rajta, hiaba figyelte kereste az idegen hajszalat vagy ruzsnyomot. Az alsonadragjain sem velt felfedezni ondo foltot. De Sisi lelket marta a ketseg. De nem mert a ferfi nyomaba iramodni. Az nem az ö stilusa volt. Nem akarta hogy a ferfi úgy errezze ketrecben van. Nem olvasta a ferfi sms-eit sem e-mailjeit, reszben felelmböl, felt hogy esetleg mit talal. Masreszt tissztelte a ferfi szabadsagat.

Kapcsolatai reven kikerte a ferfi reszletes szamlakivonatat, es az emlitett napokon az orszag eszakkeleti reszen a hegyekben hasznalta a bankkartyajat sok szaz kilometerre onnan ahol ök eltek. Sisit elfogta a retteges hogy mifele nö lehet az aki miatt a ferfi ennyit utazik, a szamlakivonaton eszrevette hogy a ferfi nagyerteku ingatlanhitelt fizet. Sisivel forgott a vilag, eszerint nem csak szeretöje van hanem alternativ eletet is el mellete. Elkezdödött hat az önvadaskodas furdes utan beallt a tukörbe es vegigmert negyvenhet eves testen, korahoz es negy gyermek kihordasahoz kepest egesz jol nezett ki, nöisen kerekded volt, de ö csak szidta a tukröt.

-Te buta ven tehen, honnan gondoltad volna hogy az ocsmany dagadt, szulestöl, terhessegtöl szoptatastol eltorzult testtel, es a rahedli kölyköddel sokaig meg fogod öt tartani. - ilyen es ehhez hasonlo vadakkal illete önmagat. Nem tudta hogy vajon atlepte-e mar a megbolondulas hatarat vagy csak a szelen tancol. Kifele a vilag fele, csaladja es Barbar fele tovabbra is az a magabiztos erös nönek mutatkozott akinek hinni szerette volna önmagat.

Nem birt mar tovabb magaval, egyik földhivatalban dolgozo ismeröse altal kikerte milyen ingatlanok vannak Christoper neven. Reszketö kezzel vette at a nagy alapu barna papirbol keszult boritekot amely a titkot rejtette.Nem adott a kivancsisaganak nem mindenki előtt a földhivatalban fogja kibontani a boritekot. A szokasos magabiztossaggal tavozott. Belul mindene reszketett, bedobta Volkswagen Bora-janak vilagos börrel boritott anyosulesere, zsakmeretu retikuljevel es elegans finom börböl keszult laptop es egyben aktataskaja melle, beinditotta az utot, es úgy szoritotta a kormanyt hogy ujjai belefeherdtek.

A varosbol kierve egy elhagyatott parkoloban leallitotta kocsija motorjat. Hajaba turt, mar mar egy idegbeteg mozgasanak szaggatottsagaval, ragyujtott vanilia illatu hosszu cigejere. Es melyeket tudözött a kellemesen maro fustböl. Minden idegszala remegett. Vajon mit fog talani a boritekban. Ha talal is valamit az meg nem a totalis bizonyossag, akkor oda kell utaznia, es a sajat szemevel kell latnia az ingatlant, meg kell benne lesni rivalisat.

Nem, nem fogja megtamadni, nem fogja bantani, nem fog vadakat a fejehez vagni, csak sötet autoja biztonsagabol akar meggyözödni rola, kiert fogja otthagyni elete szeremle. Erezte az arcan a hideg kora tavaszi szellöt, de megis melege volt, iszonyat forrosagot erzett. Ezek nem a vagy kellemes forrosaghullami voltak, es nem izgatottsaganak egyertelmu jele, nem ez iszonyat duhenek es megalazottsaganak höje volt. Tudta ha mezteleul alla itt a marcius eleji zimankoban akkor iszonyat höseg gyötörne.

Cigis kezevel meg egyer turt egyet hajan, masik szabad kezevel sajat magat ölelte. Nem habozhat tovabb, beult hat az autoba, felnyitotta a barna boritekot, kihuzta a feher nyomtatott papirköteget. Az ingatlan Winterspringben talalhato, eszakon a hegyekben, ahogy ezt mar a bankszamlakivonatbol sejtette, az ingatlan borzasztoan nagy erteku, de a kölcsön erteke nem volt akkora mint a haz valos erteke. Biztos a bige is beszallt penzzel, gondolta Sisi. A papiron tulajdonoskent csak Christopher Hamp volt feljegyezve. A nö szeme előtt egy kacsalabon forgo vegtelenul giccses haz kepe sejlett fel egy borzasztoan giccses hegyi faluban.

-Nem engedhetem magam at a demonjaimnak- mondta maganak- szedd össze magad, a csaladodnak es Simone-nak szuksege van rad. Ha össze omlassz magaddal rantod Simone-t is. Es ezt nem teheted meg, nem sodorhatod ujjabb valsagba.

Melyeket lelegzet, felvette az alarcot, a mosolygos boldog Sisi alarcot es bele vetette magat csaladjaba.

-Megbeszelte Simone-nal es munkatarsaival szuksege van egy nap szabadsagra, hogy elutazzon az orszag masik vegere, de utazasanak celjat senkinek nem arulta el. Winterspring borzaszto messze volt, Sisi mar harom oraja megallas nelkul vezetett amikor vegre, meglatta a falut jelzö tablat.

A központban megallt, ragyujtott egy rgen vagyott cigire, miota elindult nem is gyujtott ra, jol megnezte maganak a varoskat. Szep kis hegyvideki hazak sorakoztak az egyutcas telepulesen, csinosak kis apolt kerttel, nem vilagitott egyik hazon sem az ehhez oly hasonlo hegyi falvak hazaira jellemzö figyelemfelketö tabla Szoba Kiado. Úgy tunt erröl a falurol meg a joisten is elfeledkezett.

A föterrel szemben allt egy öreg es rendkivul rossz allapotu, klasszicista stilusu epulet, Sisi erzekeny szemet bantotta a regi epulet stilusbeli összevisszasaga, de az omladozo klassicista oszopsor felett ott diszelgett a megkopott, itt-ott mar a vakolattal egyutt lepgett feliratt Thermal-feredö, a szöveg es a kifejezes lathatoan regi 19. szazadi epitesre utal. Talan erröl a forrasrol kapta a nevet a telepules.

Az uj korok uj embereinek mar nem volt szuksege efele Thermal feredöre es hagytak hogy a giccses epulet az enyeszete legyen. Sisi nagyon feltuenöen merdhetett az epuletre mert megszolitotta egy igen csak öreg igencsak kicsike, es igencsak hajlott hatu fekete ruhaba öltlzött,fekete kendös igencsak pokhalos arcu faradtkek szemu asszony.

-Elöször van itt fiatalasszony? - szolalt meg az öregasszony kedves nagymamas hangjan. Sisi összerezzent a szon, fiatalasszony, pedig ebben a pilanatban es az elmult hetekben igencsak öregnek es faradtnak ereszte magat, nem epp fiatalasszonynak. Sokaig nezhette az asszonyt mert az ujracsak megszolalt.

-Minden rendben van?

-Persze... - szalad ki a a szajan, de nem is tudta melyikre valaszol igazan. Mar hogy is lenne minden rendben, mikor most fogja leleplezni elete ferfijanak titkos eletet, amit az ö teljes kizarasaval el. - Minden rendben van, köszönöm, nem tudna megmondani holtalalom ezt a cimet – mar adta at a gyöngybetukkel irt utca es hazszamot rejtö cedulat. Az öreg neni kabatja zsebeböl vastag lencseju, fekete keretes szemuveget huzott elö. Enyhen remegö kezeiben sokaig tartotta a cedulat, majd ranezett Sisi-re majd ujra a cedulara.

-Ez az a muvesz villa a tonal! Azt keresi? - Sisivel egy pillanatra megfordult a vilag, muveszvilla, sokaig kostolgatta magaban a szot.Vajon mifele nö elhet ilyen helyen titkos eletet Chritoperrel. Igen kulönleges lehet, ha így dugdossa. Majd latva az öregasszony ujra kerdesre nyitna a szajat rögtön adta is a gyors valaszt.

-Igen azt keresem, merre menjek?

Az öregasszony elmondta neki a falutol igencsak messze levö toparti haz megközeliteset. Sisinek halvany lila elkepzelese sem volt, hogy jutott el a villaig. Amit a környek fai jotekonyan takartak a kivancsi szemek elöl. A latvany meg a nö szemeben is igencsak idilli volt. Mikor vegre elerte a hazat földbegyökerezett a laba, egy gyönyöru de igancsak lepusztult hazat latott. Csupa szöglet csupa kocka Art Deco hazat. Igazi mintas csempevel kirakott uszomedencevel es hatalmas falnyi ablakokkal.

-Van izlese a bigenek ketsegtelen. - Szolalt meg Sisi hangosan.

Maga sem tudta, miert magatol ment a laba, a zsiggereiben erezte a keztetest ezt a csodast belilröl is latnia kell, a hazig pedig at kellet haladni az igencsak elvadult kerten. Az asszony csodalatosnak latta, itt a termeszet volt a kertesz nem az ember. Majd haladt a bejarat fele lassu csendes leptekkel mar mar osonva, mint aki betörni keszul. Belepett hat a lakasba, es rögtön arcul vagta a baratsagos meleg, es a hatalmas, de ures ter. Mindent feherre festettek. A gelrias föepulet minden egyes reszet, a tömeny epitett korlatot es az onnan levezetö szinten tömenyperemu szeles csigalepcsöt, legjobban a nöt megis a teljes falnyi ablak nyugözte le ahogy ralatott az erdövel körulölelt keptelenul tiszta vizu tora, a haz valoszinuleg egy sziklan all mert az ablakbol latni lehett egy steget a hozza vezetö mesterien megepitett de jocskan elvadult kertet a melyben. Kivancsisaga felvitte az emeletre, ott is csak ures szobakat talat, kiveve egyett abban egyszeru feher agy, szepen elagyazott agynemuvel. Szinte vakito volt ez a rengeteg feher, de Sisinek tetszett, elismerte a nö jo erzeket, hogy ehhez a hazhoz nem illenek a hivalkodo szinek. Minden szobahoz kulön furdöszoba volt, a haz epitesenek stilusaban. A nö folytatta osono terepezeset. Az egyik csatlakozo kockaban megtalalta a konyhat, mindenhol majdnem körbe szekreny, tölgyfa es granit boritassal, fonott fotelekkel pazarlo nagy etkezöasztallal ami felett mostanaban divatos de art deco stilusu lampasor. Selytette ez nem a haz kelleke, ez mostanaban keszulhetett. Innen is kiosont, majd jarta vegig a csatlakozo kockakat. Egyesekben teljes majdhogynem önallo lakreszt talalt, szinten csupa feher minden, es ujra az uresseg. Ujra visszakösözntek a falnyi ablakok, a haz epitöje imadhatta a fenyt. Majd ures kockak, hatalmas ablakokkal. Majd ujabb lakreszek. Egyszer csak utemes kopacsolasra lett figyelmes. Valami erö huzta, hogy lesse ki, nezze meg ki dolgozik olyan szorgalmasan. Ösztönei vezettek. Megallt a sötet helyseg ajtajaban, a szaja is tatva maradt, mikor a sötetseghez hozza szokott a szeme.

-Ez egy studio – mondta ismet a semminek, el is feledkezve a helysegben kopacsolo emberröl.

-Igen az. - valaszolta az ismerös hang. Sisi azt hitte menten szivrohamot kap úgy megijedt. Mjad elöbujt a hang tulajdonosa munkasruhaba kis acskalapaccsal a kezeben. Örömeben magarol megfeletkezve vetette magat Ravenre.

-Bocsass meg nekem ezert a hirtelen kitöresert. De annyira aggodtam erted, Christopherböl egy szot sem tudtam kihuzni. Hidd el sokmindenkire szamitottam csak rad nem.

-Semmi baj Sisikem, jo ujra latni teged, megmondom öszinten hianyoztal. Annyira halas vagyok, hogy vigyazol Simonra es a gyermekeimre. Ne, ne szolj semmit Christophertöl tudok mindent.

-Hidd el bennem mar örult gondolatok keringtek, azt hittem Christophernek szeretöje van es itt el ebben a hazban amit nemreg vasarolt.

-Hat szeretönek kicsit szörös vagyok – nevetett Raven, es vele egyutt a nö is.

-Ez a haz egyszeruen csodalatos.

-Christopher neked szanta ajandeknak, borzaszto lepusztult allapotban vette, de se penze, se ideje nem volt felujitani, tehat itt allt uresen tovabb hagyva az enyeszetnek. Es jöttem en. Es elkeztem felujitani, sajat penzböl. Ne! - latva Sisi szora nyilo ajkat - Ne tiltakozz Christopher mar megprobalta, ez a haz maga a lelkem gyogyulasa, ha kivul belul es a kertel is keszen leszek akkor keszen leszek en is annyira hogy ujra kezdjem az eletem.

-Raven ez csodalatos, mas szot nem tudok talalni ra. Mestermunkat vegeztel. Es ez a studio?

-Christopherrel egyutt almodtuk meg, össze dobtuk a vagyonunkat es ime lassan keszen van. - Raven szinte egett a tettvagytol, hatalmas lelkesedessel beszelt jövöbeni terveikröl - A következö albumot mar itt akarjuk felvenni. - Majd Sisihez fordult - Ja es a haz azert ures mert, rad var Sisi, ez a haz a tied, Barbar szerelmenek bizonyiteka. Csak nem akarta neked romos allapotban megmutatni.

-Akkor mar ertem miert voltak az elmaradozasai – Sisi joforman fel sem fogta Raven mit beszel - hozzad es a hazhoz jött. - egyszerre tuntek nagyon butanak, gyerekesnek es ertelmetlennek feltekenysegi rohamai es önvadaskodasa, erre a lehehtösegre nem is gondolt hogy Christopher talan Ravenhez jön.

Parja ugyan azt a szerepet tölti be Raven eleteben mint ö a Simone-ban. Tamaszt es enyhulest nyújt. Sisiben melegseget keltett a felismeres. Mindket ember gyogyul. Csak meg nem tudta hogyan boronalja össze ujra Simone-t es Ravent. Sisi most boldog volt es felszabadult. Egyszerre tuntek el lelkenek nehez terhei. Folyto bizonytalansagbol, melegseggel eltöltö bizonyossag lett. Christopher csak öt, Sisi Chantalt szereti es senki mast. De így is ott bujkalt a lelkeben a fajdalmas tuske vajon meddig...?