Yule, téli napforduló, de nevezik még a leghosszabb éjszakának is.
Az Istennő világra hozza az Istent, az Ígéret Gyermekét, aki újjászületik a visszatérő Nappal. A szerelem, a béke és a pozitív energiák időszaka; ilyenkor együtt örvendezik az egész család vagy a baráti kör. A boszorkányok ősi szokásokat elevenítenek fel Yule ünnepén, mint például a yule-rögöket, az ajándékozást, az ünnepi ivászatot, a fagyöngytalizmánok vagy a fenyő felállítását az otthonukban, majd a fa feldíszítését.
Ezek voltak a Wicca vallás fő ünnepei, de a nyolc fő ünnepen kívűl szokás ceremóniákat tartani holdtöltékkor, amikor a boszorkányok, kovenek összegyűlnek erdőszéli tisztásokon vagy az egyik tagnál a kijelölt helyen, s imádkoznak Isteneikhez vagy kisebb varázslatokat végeznek.
Midwinter a Midsummer ellenpontja
A szó jelentése: "Kerék." Az õsi kaldeusoknál a yule szó "kisded"-et, "kisgyermek"-et jelentett. Az új mindig a régi helyébe lép, az élet folyton megújuló ciklusa vég nélkül folytatódik.
Az istenség neve kultúránként különbözõ; az északi népeknél és az angolszászoknál Balder, a keltáknál Bal, stb.Az eltérõ nevek ellenére könnyen azonosíthatók. Yule-istenségnek tekinthetõ minden Újszülött-isten, Napistenek, Anyaistennõk és Istennõhármasságok. Legismertebb közülük Dagda és Brighid, Dagda lánya. Brighid tanította meg a kovácsokat a tûzzel bánni és a fémmesterségre. Az õ lángja, mint az új fény lángja elûzi a lélek és az elme sötétségét, Dagda üstje pedig biztosítja, hogy a Természet mindig gondoskodhasson gyermekeirõl.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése