F. C. Andersson: Beltane 12. resz -folytatas

Ravennek szolni sem volt ideje, csak nezte az egyre tavolodo kicsi kocsit es erezte a sziveben, az egyre tagulo urt. Vadolta magat hogy nem hivta meg legalabb egy pohar narancslere a kelta tundert. De tudta, talan erezte hogy a lanynak szuksege van a szabadsagara is, nem folythatja meg, akarmennyire, szeretne birtokolni, elrejteni a vilag elöl ezt a csodat.

A lakas fajo hidegen es uresen fogadta, akarmenyire volt ferfias izlesenek megfelelöen berendezve, hiaba a patinans rend, hiaba az ujepitesu haz tetöteri lakasa hatalmas nagy erkellyel, hianyzott belelöle az az otthonossag az a melegseg. Ez a haz a munkaja gyumölcse volt. A kemeny egyetemi evek, valasi es utkeresesi idöszakanak zord olajfurokon vegzett munkaja eredmenye. A kihagyott evek utan nem nagyon kapott geologusi allast, de egy hirdetesben olvasta Norveg olajfurotoronyra keresnek surgösen nagyon jo fizetessel geologust, szakmai tapasztalat nem szukseges. Tudta mar akkor kemeny es lelekölö munka lesz, de lelekenek akkor erre volt szuksege hogy össze szedje magat. Nagyon jutanyos aron jutott lakasahoz, vegsö elarverezesen, elözö tulajdonosa nem tudta fizetni a magas törlesztöreszleteket így hat kalapacs ala kerult.

Lakasat letisztult eszak-europai stilusban rendezte be, amit meg Norvegiaban ismert meg egy eves ottartozkodasa soran. Kemeny volt, igazi ferfinek valo. Nappalijaban egy pici szekreny allt amin a könyvei. CD-i kazettai, es szemelyes targyai kaptak helyet es laposkepernyöju tv-je. Vele szemben egyszeru vonalvezetesu feher kanapeja. Az egesz szoba fehersege szinte sterillseget sugarzott , konyhajat a napalijatol egy terelvalaszto jellegu polc valasztotta el, itt csupa fem, es acel volt minden, szinte muteni lehetett benne. Letette Simone-tol kappott terhet, ami kis vidam dobozokba csomagolt etelek, sajtok voltak, nemi friss zöldseg, es a felve örzött karacsonyi naspolyalegvar piros szövetkevel letakarva, zöld szalaggal atkötve. Elborzasztotta önnön konyhaja ridegsege, hogy mennyire elut a baratsagos csomagolasu ajandektol, ami akaratlanul is a hobbitlakas, csupa elet csupa melegseg konyonyhajara emlekeztette. Bement inkabb a sötet szinek altal uralt hajoszobajaba, Egy media szekreny Hi-Fi es tv rendszerenek. A helyseget fekete fennyesre lakkozott ebenfa agy uralta. Az ablak sötet draperiaval elfuggönyözve. Ebben a pillanatban nem a vadito szenvedely birodalmanak erezte a helyseget hanem önnön sötet lelkenek fizikai megnyilvanulasakent. Elborzasztotta, a gondolat mennyi buta szukaval fekudt le itt, akiket a koncertjeik utan szedett össze, neha ketten harman is kenyetettek öt. Azokban azz idökben erre volt szuksege. Nem akarta megsebezni hagyni a lelket, ezert ö sebzett meg masokat. Emelekeiben fejsejlett vad szinte szadista exfelesege. Most undorodva gondolt ezekre a vad kelyelgesire. Simone egy olyan vilagot nyitott meg elötte, amiröl almodni sem mert, a szexualitasnak es az erzelmeknek egy finoman vibbralo de megis örjitöen erotikus univerzumat, ahol az ember nem mint allat elegetette ki ösztöneit vagyait. Úgy az egesz kavalkadnak olyan mely es magikus egyveleget, amiröl ö azt hitte nem is letezik, csak dalszövegeiben, zenejeben fejezte ki. Es most itt van elötte hus-ver valosan, es neki meg kell szereznie. De mikeppen, hogy ne zarja ketrecbe a szabadlelku kelta tundert. Szeretnie imadnia balvanyoznia kell, nem megkötni, magahoz lancolni.

Simone, mar szaguldott is Sisi fele, gyors telefonnal megerdeklödte otthon van-e, majd benyomott egy jo utemes CD-t a lejatszoba es vegig tombolta az utat, Sisi haza ele mar fektelen jokedvel parkolt le. Mar szaguldott is be az öreg, de szep hazba. Sisit munka közben talalta, a fözte a szombat esti vacsorat, minden gazrozsa eget, a sutö is be volt kapcsolva, a barackos, eperhabbal töltött charlotte mar a hutöben pihent, aszaltszilvaval es sajtal töltött csirkemel a sutöben sult kis foliakban, az elsö adag mar dios panirban a forro olajra vart, közben a nö keszitette habkönnyu krumplipurejet, fokhagymas martasat es az afonya szoszt. Mindezt egyszerre. Simone csak csodalkozott hogy tudja ezt veghez vinni. Es Sisi tancolt, enekelt, razta a feneket, mint aki nem is dolgozik hanem egy vad buliban tombol. Nagyon jo kedve volt, az egesz csaladja itthon volt, a lanyai videojatekokkal utöttek el az idejuket, Christopher, es Richard egyutt gitaroztak, tanitotta fogadott fiat a fogasokra. Mert ujabban Richardnak a gitar lett a szenvedelye, persze tovabbra is sikeresen tuleltek barataival szervezett tulelötaboraikat. A Cristian, pedig anyjaval volt a konyhaban jarokajaban ket husos kis mancsaval kapaszkodott es mintha csak anyjat utanozna kis labait rogyasztotta úgy tancolt, es közben cumival a szajaban nevetett, csak úgy ragyogtak kek szemei.

Ebbe a csaladi idilbe csöppent bele Simone, a lanyok Asma es Bianca ele rohantak az elöszobaba megölelni majd elvamoltak töle az egyik nagyaruhazban septeben vasarolt edesseget, majd a fiukhoz is beköszönt, majd ölelgette puszilgatta rokonbaratnöjet. Chris-nek is jutott egy puszi pelyhes szöke hajas homlokara. Beult Sisi egyik fonott foteljeben ami pontosan olyan volt mint az öve otthon, Majd minden nöieseget es kecsesseget felredobva pofatlanul elterpeszkedett.

-Bocsass meg nekem kedves baratnöm, hogy csak így berontottam hozzad -Simone szokasahoz hiven, szinte erthetetlenul hadart - de az isten lassa lelkemet, megpukkantam volna ha nem meselem el neked mitörtent delutan.

-Meseld csak nagyon kivancsi vagyok ra, kinek meselned ha nem nekem. - Es mosolygott elbuvölö mosolyaval.Közben egy percre se hanyagolva el a fözest.

-Úgy kezdödött, hogy miutan kiraktalak benneteket, meg akartam kerdezni ugyan merre is lakik, hova vigyem haza. Erre nem azt latom hogy alszik mint egy kisbaba. Na mondom szep most mit csinaljak veled.

-Vegul is mi lett mit csinaltal vele?- Sisiböl sugarzott a turelmetlen kivancsisag, es akaratlanul is az ujjat a szajaba vette.

-Mit csinalhattam volna??? - tette fel Simone dramatikusan a kerdest - Elvittem magamhoz! Levetköztettem lefektettem majd en is melle fekudtem, de varjal - mar latta Sisi kerdesre nyilo ajkat – Nem törtent köztunk semmi, de ö ezt nem tudta! Reggel arra ebretem hogy vizcsobogast hallok, bementem hat a furdöbe, lattam a bamaba arckifejezeset, mindjart jön a „nagyon sajnalom, nem kellet volna”, erre felvilagositottam megnyugodhat, nem törtent semmi.- Simone szokas szerint borzasztoan hadart, szinte levegö vetel nelkul beszelt

- Nem hiszem el! Ott fekudt az agyadban almaid pasija es nem törtent semmi!

- Ezen vagyok en is kiakadva! De csak aludt, nekem meg nem volt szívem felebreszteni.

- Simone ha nem lennel ki kene teged talalni. Tudod hogy egy pasit barmilyen körulmenyek között ra lehet venni a szexre! -Sisi kifuvarozta kerekeken gurulo jarokat konyha ajtoba, es ablakot nyittott hogy melyeket lelegezhessen aromas cigarettajabol.- de azert meseld el mi törtent meg, mert gondolom nem a pizsama partit megbeszelendö rohantal hozzam ilyen hevesseggel.

-Ketsegtelen törtentek erdekes dolgok...- sejtelmeskedett Simone - Raven szeme megakadt azon a harfan amit a multkor egyutt vettunk a regiseg boltba.

- Folytasd csak! Mar lyuk van az az oldalamon a kivancsisagtol. Mi törtent meselj!

-Elkezdett jatszani a hangszeren – probalta leirni a leirhatatlant - es nekem olyan ezresem volt mitha erintesek nelkul szeretkeztunk volna. Komolyan mondom, szarazon elelveztem. Nekem ilyen elmenyben meg nem volt reszem.

-Tudom miröl beszelsz nekem is volt egy hasonlo elmenyem Christopherrel Nothing else matters szammal.

-Elkepesztö, de ugye milyen furcsa erzes? Valami mennyei erzes volt.

-Vannak olyan dolgok amiket nem tudunk megmagyarazni – bölcselkedett Sisi – es talan nem is feltetlen kell valaszokat talalni rajuk.
-Lehetseges – adott igazat Sisinek

- Mit szolnal hozza ha ma velunk vacsoraznal?

Simone elfogadta Sisi vacsorameghivasat. Jokora asztaltarsasagot alkottak így heten. Mindenki joizuen evett a finom etelböl. Sisi örmmel nyugtatzta az ures tanyerokat, ismet nagyot alkotott. Majd mint valami fönyeremet hozta elö könnyu de hihetetlenul finom tortajat. Gyeremekei mar turelmetlenu vartak az eslö szeletet. Miutan a gyerekek jol laktak mindneki visszahuzodott sajat birodalmaba. Sisi, Christopher es Simone atvonultak a nappaliba es joizuen beszelgettek az elözö esti esemenyekröl. Raven es Simone kibontakozni keszulö kapcsolatarol.

Simone magara hagyta a piheneshez keszulödö nyuzgö csaladot. Bucsuzoul mindenkit megölelgetett, megpuszilgatott. Utnak indult a sötet ejszakaban otthona fele. Szeretett ejszaka vezetni. Ilyenkor csendesek voltak az utak, keves volt a forgalom. A fenyek pedig ragyogtak mint a csillagok. Felidezödött benne egy gyerkkori emlek. Haza fele tartottak anyjaval es növerevel vonattal. Simone kis pisze orrat az ablakhoz nyomva nezta a tavoli fenypontokat. Megkerdezte hogy mik azok. Növere az a valaszt adta neki, hogy kavicsok a to melyeröl amik ejszaka kiemelkednek es vilagitanak. Az alig öt eves Simone pedig meg jobban racsodalkozott a ragyogo pontokra. Felnöttkent ez az emlek mosolyt csalt az arcara. Mert ö tenyleg elkepzelte, hogy kulönleges kövek azok a messzi, hol sarga hol, feher fenyek.

Folytogato volt haza uressege, Sisi elettöl eleven otthona utan. Meg Berci sem volt otthon valoszinuleg, a termeszetet jarta. Pakolaszott meg kicsit. Elmosogatott, rendett rakott, meglocsolta viragait. Berci ures tanyerjat megrakodta, hogy hazaterö ehes cicjanak legyen mit falatoznia. Vegul lezuhanyzott. Selyem haloigjeben sokaig uldögelt fesulködö asztala előtt, elmelyulten fesulgetve hosszu vörös hajat. ;ajd birtokba vette nyugvohelyet. Jo volt befekudni a Raven illatu agynemube. Hosszan szorongatta magahoz, a takarot, mintha minden Raven minden hatrahagyott molekulajat magaeva akarta volna tenni.

Raven hosszan jatszott gitarjaval. Elötte papír es ceruza, jegyezte le a kottakat, irta fel a dalszövegeket. Szinte transz allapotban volt. Egymas utan szivta a cigkeket, magaval ragadta az alkotas örvenye. Egesz hetvegen at nem evett, nem alaudt. Nyuzta gitarjat fejeben zugtak a kelta dallamok, ajkaval formalta a ra illo szövegeket. Nem egy papír vegezte öszegyurve lakasa padlojan. Jarkalt fel ala akar egy örult, közben kezeivel hadonaszott mintha egy lathatatlan nagyzenekart vezenyelne, pedig csak a szamok dallamat, ivet, melyseget elte at.

Hetfö hajnalra kesz lett a nagy mu, az uj album szövege es zeneje. A Celtic Magic. Hetfö delutan munka utan, hurrikankent rontott be a probaterembe. A banda tagjai egy ideje mar probaltak, mar csak ö hianyzott az összhagbol. Mindenki furcsan nezett a szelviharkent erkezö Ravenre. Lathatoan nagyon izgattott volt. Ilyennek nem sokszor lattak meg baratai. Minden bevezetes elöszo, tajekoztatas nelkul lecsapta a cigiszagu, hullamos papirokkal telezsufolt mappat. A papirokon szinte olvashatatlan összefirkalmanyok.

-Ime az uj albumunk.- szolalt meg diadalmasan. Mitha csak a levagott sarkany fejet hozta volna, a lelekölö csatabol.

-Micsoda? - banda tagjai szinte egy emberkent hördultek fel.

-Megvan ra a penz! A studiora! A koncertek beveteleiböl az elözö album eladasabol, es meg en is hozza teszek, maradt jocskan a norvegiai penzböl. Felhivtam ket baratomat, akik az albumon eljatszanak a duda es pansip es egyeb fuvos hangszer reszeket. Charle te pedig a szintivel megadod az alap hangzast. Christopher, te adod a hosszu gitarszolokat, a többi reszen egyutt dolgozunk. Erik te pedig nyomod a ritmust a basszerrel, Nick pedig rasegit a dobbal. - Raven hadart, lengette a megviselt papirdarabokat, a szolni keszulöket leintette. Nem erdekelte semmi mas csak a sajat mondandoja.

-He pajtas! Lassits kicsit! - szolalt meg Charlie – Azt akarod beadni nekunk, hogy egy hetvege alatt összedobtal egy albumnyi zenet, es szöveget. Ez eddig oke, megszamoltad megvan a studiopenz oke, de sok mindent nem vettel szamitasba – teritette eszhez a felpörgött Ravent - Peldaul hol fogunk a studioszezon kellös közepen ures studiot kapni? A masik dolog, hogy meg be kell gyakoroni a bandaval a dalokat.

-Megertem a te erveidet is! Szaz szalekig, de ez az album ha befut, egyedulalloak leszunk a mufajban es rengeteget kaszlhatunk es sikeresebbek lehetunk mint valaha!

-De viszont Raven fiacskam! Marha nagy mazlid, egyik regi haverom pont most nyitotta meg a studiojat ami egyben kiadokent is muködik! Nem reg keresett meg hogy nem-e studioznank. - nevetve ferfiasan összeölelkeztek. Charli nagyokat utött elismeröleg Raven vallara. - Az elsö perctöl tudtam hogy nagy muvesz vagy!

Raven alkoto energeiaja atragadt mindenkire. Chistopherrel es Charlie-val nekialltak csiszolni az album anyagat. A munka mindegyukuk eletere ranyomta belyeget legfökeppen Ravenere.

Simone mar kezdte azt hinni hogy a ferfivel valo kapcsolata ennyi volt. Se több, se kevesebb. Egy falat a mennyei boldogsagbol.

A vasarnap szorgos munkaval telt összegerebjezte a lehullott faleveleket kiaggadta a madaretetöket, összeszedte a mar szerinte egböl potyogo naspolyat. Jo adagot ajandekozott Agnethanak a biofarm gazdasszonyanak, hogy kezdjenek vele amit csak akarnak. Simone cserebe, legujabb sajtkulönlegessegeikböl kapott egy jo adag kostolot.

Majd delutan olyat tett amit mar nagyon regen nem. Csak begyujtott kandallojaba es a tancolo tuz fenyetöl megvilagitott napaliban pihent. Puha meleg takaroba csavarodva es nem csinalt semmit csak elmelkedett a vilag dolgairol.

Simone hetfön, kedden, de meg szerdan is hiaba varta Ravent, a fekete haju rockert a laborba. Az elsö nap kimagyarazta azzal hogy biztos elfoglalt sok dolga van. Harmadnapra mar elöntötte a lelket a ketseg. Belsö erzesei nagyon kitukrözödhettek arcara mert Marie finoman erdeklödött.
- Mi a baj kicsilany? Olyan letört vagy.

-Nem is tudom igazan megfogalmazni... - Simone kereste a szavakat, tudta Marie-ban megbizhat, neki beszamolhat ketsegeiröl – vagy inkabb magamnak sem merem bevallani... de szerintem Ravennel ennyi volt..

- Annyira sajnalom kicsikem! - Marie szeretöen magahoz ölelte a könnyekben kitörö Simone-t – nem lett volna szabad ennyire beleelned magad ebbe a kapcsolatba.

- Tudom. - Simone könnyeit törölgette, ovatosan sminkje el ne kenödjön – utolag mar en is belatom...

Alig törölte le utolso könycseppjet az arcarol. Fanny belepet a teakonyhaba. Arcan szeles mosoly ult, rendkivul jo kedve volt. Az elmult hetekben nem volt ennyire boldog egyszer sem. Föleg miota Simone es Raven között szemmel lathato lett a vonzodas. Gyorsan megitta kavejat es mar tavozott is.

- Szerinted hallgatozott? - Simone kerdöen Marie-ra nezett

- Tuti biztos, mitöl mastol lenne ennyire jo kedve. Most biztos megy es telekurtöli az uj infoval a labort.

Simone meg tudta volna ölni Fanny-t. Mi köze van az ö maganeletehez? Mi joga van hozza, hogy azt mindenki előtt kiteregesse? Mergeben Fanny mosatlan bögrejetföldhöz vagta. Az ezer darabra törve szorodott szet a teakonyha padlojan. Majd Simone sietösen tavozott. A meglepett Marie csak nezett eltunö alakja utan.

Simone szokasos delutani programjat vegezte mikor megszolalt mobiltelefonja. Kezebe vette a kezuleket, a hivo rejtett szam volt.

- Hallo, itt Simone Chantal.

- Annyira örulök hogy felvetted! - Simone meglepeteseben majdnem elejtette a telefont.

-Raven? - Simone remegö ajkait csak ez az egy szo tudta csupan elhagyni.

- Igen, Raven vagyok! - valaszolt a lanynak. - Kerlek Simone bocsass meg nekem, hogy nem hivtalak...

- Nincs semmi problema – hirtelen annyira nevetsegesnek, es elfogultnak erezte aggodalmat.

- Ne haragudj, csak elhavazodtam a munkaval. Akkora marha voltam, hogy nem kerestelek... - Raven hangjaban erzödött, hogy tenyleg igazat mond es nem csak altatni akarja Simonet-t

-Semmi baj! Massal is megtörtenhet ilyesmi... - Simone furcsan erezte magat mintha neki kellet volna kellemetlenul erzni magat, hogy nem szamolt azzal hogy esetleg a ferfinek egyeb dolga is lehet, ami miatt nem tudja öt keresni.

- Pentek este nem lenne kedved eljönni velem vacsorazni? Tudok egy klassz helyet.

- Ha ilyen szepen kered... - Simone nem akart elfogultnak hallatszni, így nyugalmat eröltetett hangjara, de valojaban majd kiugrott a böreböl.

-Penteken hatra erted megyek. Gyönyöru legyel mint mindig!
-Igerem az leszek! - Bugta Simone selymesen a telefonban

- Legyel jo kedves!