2013. május 27., hétfő

Az emlekek megszepitenek

Belefogtam a masodik regenyem folyatasaba, igaz a törtenet reszben fiktiv reszben megtörtent eseten alapul, de a karaktereket az eletemböl vettem, sok sok ev tavlatabol tenyleg mostmar csak mint halvany emlekek elnek bennem a törtentek es igy hitelesebben tudom elöadni a tanulsagos törtenetet.
De viszont kerestem tampontokat az interneten hogy is neznek ki most azok a szereplök akik a könyvemben szerepelnek, hogy felidezzem a mar mar elhalvanyult emlekeket.
Igy talatam ra Csaba fenykepere a kutatok ejszaka honlapjan. Hat at hittem leesem a szekröl hogy mennyivel maskepp emlekszem en arra az emberre mint amilyen a valosagban volt, talan az akkori erzeseim szepitettek meg vagy az elmult evek nem tudom, de egy annyira idegen de megis ismerös arc nezett vissza ram a fenykepröl. Pedig nem husz ev telt el hanem sokkal de sokkal kevesebb, valyon ennyire megvaltoznak ilyan hamar az emberek?
 Vajon en is ennyire meg vagyok öregedve?
Nem tudom, igaz talan masabb lettem erettebb okosabb bölcsebb, muveltebb, egy uj nyelvel gadgabb. De akkor is.

Ami viszot jo hir megint elkapott az alkotas vagya, tele vagyok tervekkel almokkal, ihlettel. A többi szerzö annyira remekul hatott ram. Mint a kabitoszresre a drog. Ujra elememben erzem magam ujra pihe könnyuen megy az iras nem eröltetten, nem az oldalakat szamolom es karaktereket, nem csak nyögök hogy mennyen mar. Es itt ez a transz allapot ez a fejfajjassal gyötört meditativ elmelyules, hogy szinte a regeny univerzumaban letezem, hogy ujra a huszeves naiv lany böreben vagyok, hogy latom az eletem akkori szereplöit, hibait törteneseit. De viszont a masik szemszögböl egy harmncas nöt kell megszemelyesitenem akinek meröben mas a termeszete mint nekem. Es ez komoly kihivassal jar szamomra, de ettöl fejlödök ettöl leszek jo iro hogy barmilyen karaktert meg tudok formalni. De minden kezdet nehez igy ez is.

Kicsit viszont bezartsag erzetem van bar mostmar jobban tudok kimozdulni, mar nem faj a fulem. De valahogy mostmar tagabb mosgasterre vagyom. Nagyon szeretnek elmenni nyaralni, negy ev alatt nem igazan volt ra lehetösegunk, es ha a kocsi nem döglött volna be a javitatasanak az arat egy görögorszagi nyaralasba fektettuk volna, igy marad a varakozas a szeptember-oktoberi utra, de az meg nagyon messze van. Van egy selytesem hogy ez a nagy elvagyodas a hosszu tavu bezartsag uto következmenye, de megbeszeltuk Roberttel hogy a nyaron ellatogatunk az Elskilstunnai allatkertbe es az Örebo-i kastelyba a nyaron hogy meg se legyunk annyira bezarva.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése