Ereztem hogy testemet összeszoritja a semmivel össze nem teveszhetö fajdalom. Mintha csak magabol a földanyabol törne fel a gyökercsakran keresztul. A fajdalmas kezdet ahol az anya es a baba is szenved, ahol a nö igazan növe valik, ahol beteljesedik feladata.
Homlokomrol csorgott az izzadsag, tamogato kezek huvös kendövel töröltek le a cseppeket. Kezemet az az ember fogta akire ebben a szituacioban a legjobban vagyhattam az edesanyam. Melletem allt a ferjem, vizeruhaval a kezeben. Guggolo pozicioban voltam igy segitve a magzat ujtjat a kulvilag fele. Ereztem a feszitest, a kis test utjat. Ez a szules sokkal könnyebb mint az elözö, gyorsabban megy. Gondolkozom vajon a baba kisebb vagy a testem masabb egy korabbi szules utan. Par eröteljes nyomas utan ereztem a megkönnyebules jelentö lagy siklast. Megszuletett. Halk siras, majd kezembe a lagy kis test. Fejet surun boritja a sötet haj, bizonytalanul pislog ram, szemeben a kerdes: Te vagy az anyukam? Majd keresni kezdi a mellem e rögtön ra is kap hogy par eltetö kortyot kapjon. Nalam boldogabb ember nincs a földön. Kezemben a kisfiam André.
Lilivel ellentetben ö inkabb ram hasonlit, kicsi is törekeny, sokkal kisebb baba. Hisz csak ket es fel kilo. De olyan vadul es mohon szopik mintha csak az elete mulna rajta. Össze se hasonlithato Lili nyalakodasaval.
Aztan az agyamba tolakodott a valosag..., hogy lehet ez hisz alig öt es fel honapja a szultem, e rendeszeresen menstrualtam is. Aztan a valosaghu alom helyet atvette a kuszasag. Eltunt a fajdalom, pici test melegsege, az illatok minden...
Ugy ereztem magam mint akiröl hirtelen lerantjak barsonyos takarojat. Nem volt többe maradasom az alom vilagban fel kellet ebrednem. annyira valosagos volt, annyira eredeti mitha csak tenyleg megtörtent volna.
Az ember vagyai almai nem racionalisak, talan egyszer olyan helyzetbe lehetek hogy ez az aprocska baba megszulethet, addig kielvezem az a anyasag minden örömet Lili babaval
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése