Vagy mas neven marcius 21.-e, napejegyenlöseg, tavaszkezdöpont. A 8 boszorkany unnep egyike, amely csillagaszati esemenyhez kapcsolodik. ( a 8 unnepböl 4 csillagaszati es 4 ugynevezett tuzunnep)
Az Ostara vagy Eoster a tavasz, az ebredö termeszet unnepe, egyben a fake es a tavaszi napejegyenlösege. Az igazi tavasz elsö napja, vagy tavaszkezdönap. Az ösi nepek megfigyeltek hogy ezen a napon az ej es a nappal egyforma hosszusagu, ehez legendakat is fuztek, ugy gondoltak ezen a napon kuzd meg egymassal a Tel istene es a Tuz istene a vilag uralmaert, a ritusok es a hagyomanyok szerint termeszetesen a Tuz istene gyözedelmeskedett es elkezdödhetett a tavasz, a vetes es minden mas tavaszi munkakak. Ezen a napon ebred a termeszet hosszu almabol a Föld ujra termekennye valik, kihajtanak a viragok es az összel födbe rejtett magvak.
Öseink ugy gondoltak hogy ilyenkor az Istennö körbejar a földeken es felebreszti azt es ujra termekennye varazsolja, az Isten pedig segiti a termes növekedeset majd annak beereset. Ugy gondoltak ezalatt az idöszak alatt az Isten vegig a mezö körul jar.
Az ösi keltak ugy gondoltak ezen nap a fak menetelesenek a napja, vagyis a rugybontase az ebredese.
A mai boszorkanyok mar nem kapcsolodnak annyira a földmuveleshez, a veteshez aratashoz. Szamukra az Ostara a megujjulast, az ebredest a varva vart tavasz kezdetet jelenti ez az unnep. Szertartasaikban megköszönik azt hogy ebben az evben is ujra eljött a tavasz, es szimbolikusan eljatszak elöadjakm vagy csak megemlitik a mitikus harcot a ket isten között. Az istennö ilyenkor hamavas fiatal szuzlanykent van jelen a körforgasban, ebben az idöszakban esik szerelmebe az Istennel hogy majd Beltane-kor naszra lepjenek.
Ostara a földanya az ebredes es kikelet unnepe mellet a termekenysege is. Ezert gyakran szoktak az Istennöt nyulakkal es tojasokkal egyutt abrazolni, ezt a kepet vette at a keresztenyseg is, es igy alakult ki a Husvet hagyomanyköre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése