2011. szeptember 19., hétfő

A vilag legnagyobb fajdalma...

Az mikor latod a gyereked egyre jobban aszalodik össze hogy a böre szep rozsaszinröl vörösse valik es tel van randa kiutesekkel, a hurkakkal boritott combocska egyre palcikabba valik, mikor latod valami nincs rendbe es nem tudsz vele mit kezdeni.
Teszed a melledre probalod etetni, amit egyebkent a gyerek imad is, igazi cici fuggö, de megis baj van latod megy össze egyre sovanyabb. Mar nagyon ki vagy borulva hogy mi törtenhetett mit rontottal el. A gyerek szinte egy merö seb. A mosoport nem hibaztathatod a kiuteseiert mert meg nem mostal neki minden ruhaja vadi uj. Mikor kijön a vedönö szinte szegyenled megmutatni a gyermeked annyira rossz allapotban van. Pedig a környezet gyönyöru edes kisagy, jol felszerelt pelenkazo asztal csinos ruhacskak, jo minösegu kozmetikumok markas pelenka. Mindenböl a legjobb amit csak adhatsz neki. Csak maga a baba szörnyu.
Elökerul a merleg, szinte remegsz uristen mennyit nyomhat, szived melyen remeled vissza szedte azt a sulyt amit a korhazban szules utan leadott, pedig tudod az eszed azt sugja ez nem igy van. Szinte szarazak a pelenkak, egy pelenkaval elhuzza majdnem az egesz napot, kaki pedig ritkan van.
Rakerul a merlegre, szaladnak a szamok felfele, de 3400-nal megallnak, majdnem elsirod magad a gyerek több mint 30 dekat fogyott, a vedönö razza a fejet, hogy ez 10% veszteseg, a gyerek ehezik. Nincs eleg teje az anyanak.
Ekkor mar majd az összeomlas kerulgetett, hogy törtenhetett ez velem, a jolinformalt anyaval, aki mindent tud a szoptatasrol, minden összeolvasott rola. Keszult ra akar regen egy nehez egyetemi vizsgara. Örultem hogy a babamnak jo szopasi keszsegei voltak ugyesen es jol szopott söt egyszeruen imadott szopni ha tehette allandoan mellen volt. Ugy ereztem megbuktam az anyasag vizsgajan, azzal hogy imadott gyermekemet nem tudom megfelelöen taplalni, hogy potolni kell. Hogy valami mesterseges mu valamit kell adnom neki, a ket mellem helyett. Pedig imadtam es a mai napig imadok szoptatni.
Ugy döltem össze mint a kartyavar mikor elment a vedönö, ömlöttek a könnyeim. Megvigaztalhatatlan voltam. Mikor a babamnak szopas utan attam a tapszert ugy ereztem hogy elarultam becsaptam, hogy rossz anyja vagyok. Ö pedig mohon ette a potlast, latszott ugy kellet neki mint egy falat kenyer.
Sokaig tartott mire megbaratkoztam a helyzettel, nagyon fajt a dolog, de viszont a gyerekemen szinte varazsutes szeru volt a valtozas, ujra szep babarozsaszin lett, ujra elkezdett kikerekedni, amolyan szep babasra, a kiutesei eltuntek, es meg a hangja is megjött. Ujra eleterös es ugyes baba lett.
Azota minden szopi utan kapja a cumisuveget is amit boldogan becsocsal. Szepen fejlödik. De mig  egy csepp tejem is van azt a gyerekem fogja megkapni.



Mostmar itt is kisirtam fajdalmamat, jol esett nagyon kicsit meg is könnyebultem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése