Olyan rossz szivvel irom ezt a bejegyzest, pedig harom evvel ezelött olyan boldogan költöztem ide a nagyvarosi nyuzgesböl es a pici egyszobas, rendes konyha nelkuli lakasbol. Akkori lelki allapotomhoz tökeletesen illet ez a kis elzart jellege, egy kis vedett burok volt, ahova megszulethet a gyerekem, es ahol az elsö nem tul mozgalmas eveket atveszelhetjuk. Tetszett a nagy tagas konyha, a tagas szoba, a furdökadas furdöszoba. De azota annyi minden valtozott, es ez az akkor oly vonzo kisse elszigetelödöttseg olyanna valt mint egy börtön. a gyerek ovodaja 5 km-re van es gyakorlatilag nincs tömegközlekedes, ha az ember kis civilizaciot akar minimum 4 km-es seta, vagy biciklizes, egy kopar es sivar iparnegyeden keresztul. Es a haz sem olyan csodas mar mint volt. erösen raferne egy felujitas. legalabb is egy tiszatasagi festes, a furdöszobaban a legkisebb tevekenysegre is all a viz es gyakorlatilag örökös harcban allunk a penesszel. A föberlö eladta masfel eve a lakasokat egy masik cegnek aki viszont közel sem tartja olyan jol karban a környeket mint regebben, letuntek a viragok, ridegebb koszosabb es kevesbe gördulekenyebb lett minden. Erre meg az is ratesz egy lapattal hogy a szomszeddal igen csunya nezetelteresunk is volt.
Ami meg viszont nagyon nyomaszt az az egesz hely elzartsaga, hogy olyan messze van minden hogy tenyleg komolyan el kell hataroznom magam ha ki akarok mozdulni, nincs olyan hogy csak ugy kiruccanek a boltba. Most hogy hetente 3x edzek eleg megterhelö az allando biciklizes, az allando szembeszel es a borzaszto kietlenseg hogy egy arnyek sincs egesz uton, vagy egy pad ahol megpihenhetnek.
Szeretnek költözni csak sajnos nem igazan megy a dolog :( sehol nem kaptunk eddig lakast, de ugyebar a remeny hal meg utoljara :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése