2010. szeptember 8., szerda

A kezet ami csak annyira bizonytalan mint en magam.

Mar lassan egy eve hogy itt elek a Nagy Faluban amit masok Stokholmnak hivnak, annak is egy Vällingby nevezetu keruleteben ami annyit tesz tejbepapi falu. Lassan egy eve hogy otthogytam kenyelmes kis eletemet, biztonsagomat. Persze ha az ember azt mondja hogy Stokholmban lakik rögtön a kolbasz es a kerites es az a bizonyos kutya jut rögtön az ember eszebe aki neha beleharap a kolbaszba. De elmodthatom en kutya vagyok es nem talalok kolbaszbol keritest sehol. Draga anyanyelvem teljesen lehetettlenne teszi szamomra bermnemu nyelv könnyu befogadasat, de nemileg sok sok evnyi nemet tanulasom legalabb abban segit, hogy valamifele hasonlatossagot velek felfedezni a kettö között, elmeletileg mind a kettö german nyelv. Raadasul az en elegsegesnek joszandekkal sem nevezhetö nyelverzekemmel raadasul nagyon nehez is. Anno a kezdet kezdeten, beultem egy iskolaba amit elvileg bevandorloknak talaltak ki, mellekesen megjegyzem svedorszagban az egyik legnagyobb problema a rengeteg bevandorlo akik a nagyvilag minden tajarol erkeznek, köztuk jomagam is, ez az iskola szamomra szörnyuseges volt, az elsö ket honap meg ugy ahogy jo volt sved tanartol tanultuk a sved nyelvet. De aztan meg jöttek a mindenhonnan ide emigralt tanarok akik eppenhogycsak beszeltek a nyelvet es epp kiestek a sved nyelvizsga felsö fokarol, es egyes hangokat, szavakat nem is tudtak igazan jol kiejeteni. Itt ennel a resznel mar kicsit besokaltam. Raadasul nem is beszelve a közössegröl, addig jo is volt a dolog mig magyarok is voltak a csoportbn legalabb a szunetek is jol teltek tudtudtuk egymast segiteni, de mikor mar mas mas csoportokba osztottak minket onnantol kezdödött a pokol. A rendkivul idegesitö felig oroszul beszelö tanar, es a diakok akik szinte minen korosztalybol kepviseltettek magukat, az a fene mod kirekesztes az nagyon frusztralt, hogy minden baratkozas kiserletem kudarcba fullad, egyszeruen ugy ereztem magam mint akit folytogatnak, megvolt az arab csoport megvolt az afrikai csoport, megvolt a thaföli csoport, es akarmelyikkel is akartam szimplan udvarias csevegesbe elegyedni egyszeruen falakba vagy epp kemeny pancelokba utköztem, de ezt meg ugy ahogy el is viseltem volna a tudasvagyambol kifolyolag, de mikor mar magamon ereztem a fene nagy lenezesuket es gyulöletuket az az en kicsi wicca lelkemnek is sok volt. En egy vegtelenul tolerans ember vagyok nem erdekel az emberek vallasi es faji hova tartozasa, de kicsit fajt hogy olyan emberek neznek le engem, engem aki egyetemre jart akinek erettsegije van olyan emberek akik meg az ABC-t is alig ismerik. Ha en tolerans tudok lenni akkor ök is lehetnenek azok, elvileg ök is lehetnenek alkalmazkadoak, legalabb kicsit az europai kulturahoz, mert elvileg ök valasztottak a fene jo uj hazat. Engem a szerelem hozott ide es nem vagyon a gyarapodas utani vagy. De ezenkivul az is riasztott ebben az iskolaban hogy a legtöbb diak csak azert jart oda hogy megkapja a szocialis segelyt erte, mert itt ehez van kötve, nem a tudasvagy az uj kultura es nyelv megismeresenek vagya vezette öket, es az egesz intezmenyt egy hatalmas szorakoztato központta alakitottak maguk szamara .De ennyit es ne többet az SFI iskolarol. Ezutan elkapott a szörnyu nagy szadsag eleinte elveztem is, boldog voltam elmett felesegul eletem szerelme akinek ugyan vannak hibai is neha komolyan össze kapunk de tudom lelke melyeröl igazan szeret. eljött az aprilis egyre melyulö depresszioval amit a honapok ota tarto honvagy okozott, hianyzott minden es mindenki elgfökkeppen a kis csaladom maradeka, a gyagyas növerem es az ö pirinyo imadn valo fia aki gyonyöruszep 7 eves kisherceegge cseperedett, es az en draga jo anyukam. közben megkaptam a sved szemelyigazolvanyomat, amin olyan a felyem mint egy ilyedt hörcsögnek mert a boegyullad fogamtol jocskan be volt dagadva a fel arcom, es lassan eljött a varva vart gyönyöru tavasz a rengeteg viraggal, meg a ferjem szamara kellemeteln uggyel ami ugy zarodott le hogy sehogysem. Szivembe egyre nagyobb erövel lett urra a boldog varokazas fel ev utan megyek haza latogatoba, az en elkepzelt tunderkertembe, hianyzott mar nekem nagyon minden de legfökkep az en draga anyucikam akivel mind a mai napig össze köt a lathatatlan köldökzsinor, amely mostansag majd 2000 km hosszusagura nyult. Vegre ketoras repulöut utan landoltunk Ferihegyen, azt hittem a tunderkert is olyan csodalatosna virag es fa illatu lesz mint Svedorszag volt, hat hatalmasat csalodtam, fojtogatott Budapest keseru fustös levegeöje, de vegre lattam az en kis hercegemet es az en draga edesanyamat, majd kesöbb az en draga utanozhatatlan növeremet. De jocskan össze tört bennem a kep a draga tunder orszagrol, mert mindenutt mocsokkal szennyel es a vandalsag nyomaival talalkoztam, nem, nem a lepusztultsag lepett meg, azt tudtam hogy van, csak az olyan egyszeru dolgok hianya amik szebbe jobba tennek a kornyezetet. Ami nem penzen vehetö hanem az emeberekböl magukbol jon, Majd vissza mentunk a szulövarosoomba Miskocra, imadom ezt a varost minden egyes kis szegeltehez annyi emlek fuzött, hol szep hol rossz, hol edes, hol keseru. De egyszeruen imadni valo. Ezutan talakoztam a rokonsaggal akik  jo böszen nyugtaztak nagy karörvendve, igen  jo par kilot szedtel fel. Amit eddig is magamtol is nagyon jol tudtam. Köszönöm nektek az önbizalom treninget. Majd megletogattam az en tunderi pirinyo egyetlen egy megmaradt baratnömet. Gyorsan eltelt a 3 het, indulhattam haza a fene nagy 2 szemelyemelyes maganyba, bar ugyan szerejuk nagyon egymast, nekem nincsennek itt kint barataim, es ez felettebb frusztral egyszeruen sikit a lelkem emberi kapcsolatokert. A nyar nagyobb esemenyek nelkul telt el, tovabbra is böszen kerestem munkat es folytattam az otthoni kepzesemet, megtoldva az en draga anyucikam altal vett sved-magyar tananyaggal, nagyon köszönöm neked! Nekem tovabbra is ment a harc a hivatalokkal a munkanelkuli központtal es hasonlokkal. (ez talan meg egy kulön poszt lesz) Mivel en itt semmilyen tamogatast legalabb is anyagi tamogatast nem kapok a sved allamtol nagyon nehezen elunk meg. Es elkeseredetten vetem magam bele a munka keresesbe eredmenytelenul, több baby szitter ceghez beadtam a jelentkezesemet es mas hasonlo keves nyelvtudast igenylö felaldatkra, csak a sok bevandorlo miatt telitve a piac, ezert is probalok minnel hamarabb levizsgazni, hogy vegre suliba jarhassak es legalabb az ösztöndijjal, jobb legyen, es eg jo szakma altal jo munkahoz jussak. De a kenyszeru otthon ulesnek eredmenye is lett. Csodasan  megtanultam fözni es sutni, szinte mindent magam csinalok, meg kenyeret is a sajat ket kezemmel dagasztok, es csolatosan remekul megtanultam sporolni, minden fillert az elere allitani. Ez is valahogy egy kis wicca gondolkodas minden rossznak a jobbik oldalat nezem :-). Jo hosszura sikerult a blog nyitanyom, de msot megyek mert var a kilfi sutes.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése