Apak napja

Svedorszagban ma unnepelik az apakat, es edesanyammal valahogy felideztuk a vegleges menekules elötti idöszakot, hat mit ne mondjak szörnyu volt az allando ortitozas, a felelem hogy vajon mikor tör ki ujra a cirkusz, milyen szörnyu azt hallgatni hogy en csak azert kelletem a vilagra hogy ne keljen vissza fizetni az elöre ket gyermekre felvett szocpolt es hiteltamogatast, szo szerint OTP-s gyereknek hivott, amikor tini lettem es probalgattam kapcsolati szarnyaimat a magam szelid modjan megkaptam hogy mekkora kurva vagyok, bezzeg a kocsmai haverjai lanyai eshettek teherbe ugy hogy nem is tudtak az apa pontos kiletet. Es akkor meg kisse telt tiniken megkapni milyen ronda hajas diszno vagyok. De azt senki nem vette eszre hogy stresszevö vagyok hogy a banatomat es merhetetlen fajdalmamat az evesben töltöttem ki, es hiaba edzettem, hiaba tornaztam, a fajdalomkilokat nem vitte le semmi. Talan emiatt nincs önbizalmam, talan emiatt nem becsulöm magam semmire ki tudja. De most ahogy felidezödtek a dolgok ujra görcsbe randult a gyomrom es sok idö kellet mig felengedtem mert tudom mostmar biztonsagban vagyok. Hat köszönöm edesapam hogy idegbeteg stresszevö embert varazsoltal belölem! Csak igy tovabb!