2013. május 6., hétfő

Bezartsag

Tudom szerdan mar irtam az allapotomrol, de az mar lassan egy hete volt, es a helyzet mit sem valtozott, söt meg romlott is valamelyest, mert elmentem csutörtökön a csomagjaimert, mert mar lassan visszakuldek volna es azt nagyon nem szerettem volna, penteken meg suli volt, amiböl lancban masodik hete nem akartam kimaradni. Igy ujabb visszaeses következett. Pedig borzaszto hulyen nezhettem ki sapkaban es napszemuvegben a veröfenyes huszfokos majusban. De a gyulladas altal megviselt szemem nehezen viselte a szikrazo veröfenyt, sapka nelkul meg nem tudtam kimereszkedni, es mindezt megspekelve egy ballonkabattal ugy neztem ki mint egy mutogatos neni. Annyira vagytam mar ki hogy igazabol a következmenyek sem erdekeltek tulzottan akkor. Azonban csunyan megfizettem a tettemert, a fulem nemileg roszabb lett, es a szemem meg inkabb begyulladt, szombat reggel ugy neztem ki mint aki elözöleg jol berugott es össze vissza vertek.
Az allapotomrol annyit, hogy az arom furcsa szurkes szinben jatszik, a szemem alatt mely es sötet karikak ulnek a hajam fenytelen, es hullani is kezdett, a szemem a gyulladastol verben all, bar ez valtozo allapotu. a fejemet nemileg mindig balra döntöm hogy könnyebben tavozzon a valadek, ja es valadek, undorito trutyi folyik kifele a fulemböl hiaba itatgatom es törölgetem allandoan.

Borzasztoan kimerult vagyok, mivel több mint ket hete nem tudom kialudni rendesen magam mert hol fajdalomra kelek hol arra hogy a niagara költözött a fulem helyere. Radasul nem tudok a megszokott szamomra kenyelmes pozicioban aludni. Es nem utolso sorban borzasztoan belefaradtam mar az egesz betegeskedesbe, a sajat lakasom a biztonsagos feszek, ezelatt a ket es fel het alatt borzaszto es kegyetlen börtönne valtozott, csak nagy boci szemekkel meredek ki az udvarra es nezem a robbanas szeru tavaszt, hogy minden hogy zöldul ki es hogy a fakon mar apro levelek vannak, de szivesen szaladgalnek az en kicsimmel a selymes friss fuben, napoztatnam az arcom a padon mig Lili homokozik, szaladgal a jatszoteren. Ehelyett ha ki is mereszkedek egy urhajos ruhazatat kell magamra öltenem es meg igy sem uszom meg következmenyek nelkul. Fizikailag is eleg gyenge vagyok, egyszerre nem tudom elvegezni a hazimunkat, mert borzasztoan elfaradok benne, van olyan nap hogy eröm sincs hozza. Lilit is alig birom felemelni.
Ami viszont rossz szokasomma valt hogy human terfigyelö rendszerre valtam, hiszem a szamitogepemnel ulve remek kilatas nyilik a ter egyetlen be es kijaratara, es remekul latom hogy ki mikor megy ki vagy jön vissza, es hasonlok, bar en közel sem plekalkodas vagy gonoszsag celjabol teszem mindez, csak csupa vagyakozasbol. Nezem nehez szivvel a setalo embereket, hogy mennyire elvezik a tavaszt, hogy lecserelödtek a teli kabatok, vekonyabbakra es hogy sapka helyett napszemuveg van az embereken. legszivesebben en is kint lennek es nem a negy fal között.

Viszont hiszek a hit erejeben es önmagam altal elkepzelt harcossal kuzdök a bacik ellen es probalok öngyogytasra koncentralni, es a vagyaim energiajat erre koncetralni. Es nem arra hogy fogom es kiverem a falakat es elmenekulök a vilag vegere :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése