Simone Chantal nagyon ellentmondasos szemelyiseg.
Egyeszerre volt misztikus, ugyanakkor nagyon tudomanyos, am összetett
szemelyisegeben ezek jol megertek egymas mellet. Nagyon szeretett
volna tarsat fiatal es vad szemelyisegenek azonban szuksege volt
szabatsagra is. Boszorkany mivoltat sem adta fel senkiert sem. Tudva
ha össze költözik valakivel, nem gyakorolhatja ugy
termeszetvallasat, ahogy azt ö akarja, mert eddigi eleteben az
összes ferfi megakarta öt valtoztatni. Eppen azt akartak kiirtani
belöle ami pedig oly vonzova tette öt, azt a pluszt ami a sokezer
csinos nö, lanyok es asszonyok közul kiemelte. A cinkos misztikumot
amit a wicca nyujtott szamara. Mert ami kezdetben vonzotta a
ferfiakat, az a titokzatos miszterium egy idö utan az
ismeretletlentöl valo felelemme alakult at. Baratai akik maguk is
wicca körökböl kerultek ki es a regi egyetemi tarsaibol,
tiszteltek es szertettek öt: a szelid, vonzo es nöies termeszetet,
amit a kelta istennö kepe rejtett.
Ez a barati tarsasag kulnleges volt. Gyakran meseltek
estenkent - finom es egzotikus keleties aramaju tea felett – ösi,
misztikus törteneteket, a kelta es az eszak-europai mondakörböl,
olykor epp neves vagy epp nevtelen kortars költöktöl olvastak fel
verseket. Beszelgeteseik soran röpködtek a magas gondolatok de
mindig ott lebegett a misztikum is, mert mindig ott pihent a kis
mahagoni asztalon a tarot kartya vagy epp mas joskartya, esetleg
Simone kincse a viztisztasagu hegyikristaly gömb. Simone nem csak
teaval kaprasztatta el vendegeit, a kis konyhaszigeten gyakran
bamulatos eteleket keszitett nepes vendegseregenek, sajat kusza
kertje altal adomanyozott zöldsegekböl a közeli biogazgasagbol
szarmazo hussal tejszinnel, sajttal, kulönleges finomsagokkal.
Simone nagyon örult hogy jo allasa reven mindezt megtehette, bar
hazat is a legminimalisabb költsegekböl epitette fel, sok-sok
dolgos kezu baratja segitsegevel. De nem volt maradektalanul boldog
örulten hianyzott neki egy tars. Neha napjan akadt egy-egy szeretöje
ugyan aki kielvezte Simone gyertyakkal közulrakott agya örömeit,
de a nö csupan nem erre vagyott. Lelki tarsat es csaladott akart,
közeledve a buvös harminc fele.
Simone ugy jött befele a lakasba mint egy duvad.
Abszintszöld selyem tusarkujat mergesen rugta le az elöszöbaban,
öszi szövetkabatjat valfa nelkul akasztotta ki az elöszobaba. A
csinos abszintzöld kosztum meg így feldultan is ragyogott rajta,
kiadva formas feneket, pici formas melleit feher csipkebluz rejtette
a kusztum kabatja alatt. - Megint egy balul elsult randi! -
pruszkölt. pici orrat fintorgatva.
Ez a heten mar a harmadik, pedig neki igazan nem nagyok
az igenyei, nem ragaszkodik sem diplomahoz, sem zsiros allashoz es a
jo egzisztenciahoz! Egyszeruen olyan tarsat szeretne aki lelki tarsa,
es elfogadja ugy ahogy van, a maga valosagaban. De hiaba a
szimpatikus megjelenes, Simon fejlett erzekei elarutak azokat az apro
jellemhibakat amik kesöbb oriasiva, de mindenesetre
elviselhetetlenul zavarova nöhettek. Remek ember ismerö volt,
köszönhetöen annak, hogy sokat olvasott, muvelödött, es egyetemi
evei alatt kicsit belekostolt a pszichologiaba. Masfelöl huszonnyolc
eve alatt sok emberrel talakozott amik mind-mind formaltak rendkivul
fogekony termeszetet. De ez a randi meg az ö ember ismeretet is
kijatszotta, a ferit az interneten ismerte meg, sokat beszelgettek
Simone nagyon vonzonak talalta es a kepek alapjan is jol nezett ki.
De a randin egy elhanyagolt, apolatlan ferfi allt elötte aki szuk
egy oras randijuk soran többször is a pohar fenekere nezett. Ketseg
nem ferhetett hozza, intelligens ember es tanult ember volt, csakhogy
az egyetemi ivaszatok nem maradtak abba az egyetem vegesztevel.
Simone alig varta hogy vegre vegezzenek a vacsoraval es szabaduljon.
Kedvesen ugyan de tudatara adja a ferfinek hogy nem szandekozik
kapcsolatba elegyedni vele. Pedig az lathatoan es udvariatlanul a nö
tudtara adta heves vonzalmat. Hangosan fejtegette, azt hitte a nö
csak atverte a kepekkel, es hogy ö legalabbis egy szazkilos tehenet
vart. Erre a nö szebb volt mint a kepeken.
- Szep udvarlas! - gondolta magaban,- igazi uriemberre
vall...
Berci az öreg es köver macska szinte szenvedelyes
szerelemmel fejezte ki örömet gazdaja erkezese felett. Öreg
macskaja szamara keszitettet egy kis kijarot amin at a macska
szabadon közlekedhettett, igy unalmaban nem tett nagy kart a
berendezesben. Simone adott enni az imadott cicajanak, majd ettöl
kicsit lenyugodva, vallfara tette kabatjat majd szep elegans cipöjet
a gardroba tette, vissza a dobozaba. Simone nagyon vigyazott a
dolgaira, igy meg az evekkel ezelötti holmijai is kitunö allapotnak
örvendtek. Most is szepen vallfara tette remek szabasu kosztumjet,
hofeher csipkebluzt berakta a kenyes holmikat tarolo szennyeskosarba,
majd a fehernemujere ravette feher selyemköntöset, es lathatatlan
szarnykon, könnyu leptekkel repult a furdöszoba fele. Mar engedte
is a jo forro vizzet, bele csepnyi levendula oljat, es levendulas
biohabfurdöt, majd lila gyertyakkal körul rakta a furdöszobat,
majd meztelenre vetközött. Sokaig nezte sajat, meztelen testet. Es
halat adott a termeszetnek hogy ily gyönyöru alakot adott neki
amiert nem kellet kuzdenie. Formas kis mellei megmerevedtek a selyem
erintesetöl. Fajdalmasan hasotott bele a felismeres hogy mennyire
maganyos, hogy nincs aki kerek melleit megsimogatna, es a kis vörös
haromszöggel egyetemben amit a ket combja talalkozasa rejtett.
Fiatal volt ugyan de nem szerette volna szemeremszörzetet borotvalni
ugy gondolta öt igy teremtette meg az Istennö, hat mas is igy
szeresse!
A gyertyak fenyeben szinte ragyogott feher böre,
alatta pedig kek folyokent sejlettek at az erek, böre is olyan
vekony es erzekeny volt mint ö maga. Sokaig merengett volna a tukör
előtt, am bejött Berci az ö öreg es hihetetlenul köver macskaja.
Az allatnak szokasa volt a kad szelere ulni es nezni gazdajat. Simone
mar teljesen hozza szokott. Csak neha feltette macskajat a vizzel
valo valoszinuleg kellemetlen talalkozastol. Simone most elnyult es
teljesen ellezult a forro, levendulas vizben, erre volt igazan
szuksege, a faraszto munkanap es remes randevu utan. Eröt kellett
gyujtenie egy ujabb nehez napra.
Sokaig furdött, megmosta hosszu vörös hajat majd
megszaritotta, biokozmetikumokkal apolta rendkivul erzekeny böret.
Majd az egyik könyvet levette az aktualis olvasmanyai polcarol, ez
is vegtelenu jellemezte öt: hogy sok-sok dolgot csinalt egyszerre
igy az olvasast is így muvelte. Most epp egy klasszikus
vilagirodalmi mu Isben Peer Gynt-je kerult hosszu feher ujjai utjaba,
ezzel es a cicaja dorombolasaval merult alomba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése