Talan ha jarnek orvoshoz vele megallapitanak hogy bipolar betegsegem van vagy regi szepronda neven manias depressziom. Egymast követik az eletemben a vidam pörgös aktiv korszakok a depresszios elni nem akaros korszakot.
Most eppen a hullamvölgyben vagyok de szep lassan kezdek kikapaszkodni belöle. Kisebb dolgok miatt is hajlamos vagyok depresszioba esni nem, hogy meg egy olyan tragedia utan ami ert. Kezdetben csak megfagyott a lelkem es csak sirni tudtam, majd az elsö mely döbbenet utan visszaert az elet a rendes kerekvagasba, csak egy mely bus fajdalom ölelt körul. Aztan jött ez az iszonyat sötetseg a depresszio, ez talan annak is betudhato hogy nagyon nagyon kemeny dietara lettem fogva es gyakorlatilag nem volt miböl energiam. Nem akarom megfogalmazni milyen is ez a betegseg es hogy miert gondolom magam annak, ez az orvosok dolga. En csak szenvedek töle de borzalmasan. Es mintha csak az idöjaras is velem egyutt esett volna depresszioba, juniust megszegyenitö 5-7 fokok tombolnak napközben. Emlekszem tavaly ilyenkor a bugyi lerohadt rolam, most meg a gyerekre ra kellet adni a tavaszi overalt.
Remelem hamarosan jobban leszek, de mar nagyon gondolkozom rajta hogy felkeresek egy szakemert, ha masert nem is csak azert hogy neha kibeszelhessem a problemaimat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése