2011. március 31., csütörtök

Tavaszi pezsges

Ujra itthon 2 napja, az elsö nap azzal telt hogy rendbe szedtem a lakast, mert ugyebar mi törtenik ha egy ferfiember 10 napra egyedul marad. Katasztrofalis rendetlensegi allapot. De gyorsan orvosolhato. Egy finom ebeddel pedig megspekelhetö :-)
De nem mindezekröl akartam beszelni, az utazas csodalatos volt a szokasos növerem altali dramazast es a fogorvosi incident leszamitva. Feltöltödtem megmeritkeztem az eddig sosem erzett szeretetben. Mert miota babat varok valahogy az emberek is maskepp allnak hozzam sokkal szeretetteljesebben. Es ez nagyon jol esett, pont akkor mikor veszesen ki voltak urulve a tartalekamim mind erzelmileg mind testileg. De valahogy spiritualisan is feltöltödtem, nem tudom mikent es hogyan talan jobban ateltem az anyasag miszteriumat es ez az erzes uj dimenzioba helyezte a kapcsolatot edesanyammal, es igy talan sikerult egy magasabb szintre lepnem mint amin eddig leteztem. De ez az en spiritualis utam az allando fejlesztes felemelkedes, a mindenseg megismeresehez közelebb kerules. Mert tuloznek es hazudnek ha azt mondanam mindent tudok es hogy milyen magas szellemi szinten vagyok. Mert mint minden ez is relativ. Mikor az ember keveset tud azt hiszi mindent tud, de ahogy megismeri melyeben az adott temakört radöbben mennyire keveset is tud. En is valahogy igy vagyok ugy erzem rengeteg tanulni valom van es oly keveset tudok meg. A wiccasagomban is uj fejezet nyilik, uj könyveket uj "tanitomestereket" hoztam az eletemben es keszen allok arra hogy befogadjam a magasabb szintu tudast. Egyszer talan ha elerem a harmadik holdfazist jelkepezö "banya" korszakot eleg fejlett es tanult leszek hogy papnö vagy föpapnö legyek. Wiccasagomban eddigiekben megletem a szuzlany, es leany allapotat, amit a növekvö Hold jelkepez, es most leptem be az eletem azon szakaszaba amikor elkezdösik az anyasag vagyis a Telihold idöszaka. De bölcs matriarcha csak akkor leszek ha eletutat a tapasztalast a harom Istennöi fazist megeltem es atereztem. Ezzel a bloggal sem az a celom hogy ugymond osszam az eszt masoknak, hanem meg akarom mutatni hogy milyen is megelni azt amikor az ember egy spiritualis eletuton jar. Es nem amolyan kirakat modon boszorkany hanem lelkuleteben erzeseben mindennapjaiban. Mindenfele kulvilagnak szolo vickek-vackok nelkul. Persze nem mondom hogy nekem nincsennek spiritualis eszközeim kellekeim, de ezek masoknak a kulvilagnak egyszeru egzotikus disztargyak, lakberendezesi termekek. Csak egy egy beszelgetes barati összejövetel soran az asztalra kerul egy pakli joskartya es mindenfele egyeb joseszköz. Es inkabb a kisugarzasom jelzi boszorkanysagom mint a kulsö jegyeim. Valahogy ugy mint a mesteremnek spiritualis vezetönek tartott josnömnel Evanal. Ha kivulröl szemleled nem latsz rajta semmi kulönöset csak valami vibral valami eget es vonz benne. Es meghajlok tudasa es kepessegei elött. Mert egy jo boszorkanynak ez ismerve hogy elfogadja es tiszteli a spiritualisan maga felett allot es nem engedi hogy az Egoja azt mondassa vele hogy en mindenkinel es mindennel tökeletesebb es jobb vagyok. Az ilyen "boszorkany" valojaban igen alacsony szinten jar mert szellemiseget meg mindig az enkep az Ego uralja es nem a szellemi felemelkedettseg es nyitottsag. A valodi mester sosem hangsulyozza kepessegeit sosem kerkedik vele, vagy el vissza vele, mert nem az Ego iranyit. Nem tagadja meg masoktol a tanulas a felemelekedes es gyogyulas lehetöseget, es teszi ezt minden imadat es elismeres kinyilvanitas igenye nelkul. De viszont felre ne ertsuk egy gyogyitonak es tanitonak is meg kell fizetnunk a szellemi termekert jaro dijat, vagyis annak ellenerteket, de egy realis kereten belul. Szoval ha valaki tul sokat vagy keveset ker az altalaban csalo vagy kokler, az elöbbiekben emlitett "ego boszorkany". Akikröl az elmult hetekben honapokban rengeteget hallhattunk, es erösen megrendult a bizalom a valodi erteket kepviselö tarsaimban.
De megint elszaladt velem a lo, de nagyon nagyon, szaguldok itt a mindenfele magasröptu spiritualis gondolatlovaimon. Pedig elsö nekifutasra arrol akartam irni mennyire feltölt a tavasz es mennyire jol erzem magam, szinte egyutt nyilok a termeszettel. Es ez borzaszto spritualis megnyilast is hozott magaval, tele vagyok tudasszomjjal, bujom is az az otthonrol hozott meg karacsonra kapott ezoterikus es Wicca irodalmat. Valahogy hasonlo erzes volt az öszi is. De abban valahogy az Istennö matriarcha ereje es tudasa ervenyesult, az öregasszony elettapasztalata, suru auraja. Post pedig egy ifju pezsgese, egy forras energiajahoz hasonlatosan erkezett a tavasszal ez az eröhullam. Amit szerintem meg az atlag ember is megerzett. De tenyleg a tel valahogy a regi uzenetet hordozta a befele fordulast, a pihenest, a latszolagos "halalt". De ezt nevezhetnem az Anyamehben töltött passziv idöszaknak is. Mikor keszulunk az ujra, a szuletesre. Mert a tel is ilyen, nem latunk semmit nem erzekelunk semmit, de a föld meheben is keszulödik az uj energia, ami a tavasz elsö sugaraival megerekezik. Legyunk ezert nyitottak es fogadjuk be ezt a csodalatos energiat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése