Szep emlekek

Nem erzem hogy magas lovon ulnek hogy elfelejtettem volna honnan indultam, nagyon is örzöm magamban a multat a szep emlekeket es a kevesb szepeket, es a regen olyannyira zavarodott beteg lelkem tettem rendbe az elmylt masfel evben. Egettem irtottam dolgoztam fel a sebeket. Nagyon fajdalmas volt szembenezni egyes demonjaimmal, hisz az önismeret utja mindig az.
Nem erzem magamat lenezönek vagy nagykepunek, hisz mostanaban igencsak megdolgozok a boldogulasomert, szembesulnöm kellet vele hogy az eddigi kemenyen megdolgozott eredmenyeim mit sem ernek, es hogy kemenyen meg kellet dolgoznom erte hogy legalabb a gimnaziumi kepzesre felvegyenek. Aztan vert izzadva kuzdök vele hogy idöben leadjam a feledataimat, hogy ugy irjak svedul hogy erthetö legyen es szakmailag is kielegitö legyen, a röpke par honapos tanfolyamon kell elsajatitanom olyan tudomanyt amiröl az anyanyelvemen sem tudok semmit. A szivem szakad megmikor 10 orakra kell otthagynom a masfeleves gyerekemet, es szinte alig latom de mar adom be a jelentkezest nyari munkara, mert kell a penzhogy meg tudjunk elni hisz a sulis penz nem jön nyaron. Meg jo lenne a jogsira összeszedni a 10000 koronat es venni egy öregecske autot, hogy vinni tudjam a gyereket oviba. Kuplungot es feket kell cserelni az autoban, az sem olcso mulatsag.
Naprol napra elunk, nem igazan tudunk elöre tervezni, hameg becsordogal egy kis plusz penz megprobalom jo dolgokra költeni, olyanokra amit egyebkebt nem menne, ilyen volt a szamitogep, ruha es cipö nekem meg a gyereknek, uj agyacska stb. Minden egyes korona jo helyen landolt. Es az elkövetkezendök is jo helyen fognak.
De közel sem a penz az istenem, megvannak a magam istenei. A penz csak egy dolog de közel sem abban rejlik a boldogsag. A szepemlekeken, a gyerekem szereteten, a csaladomon nincs arcedula. Nem vagom a gyerekem fejehez hogy ennyibe meg annyiba kerul nekem. Hisz a szeretetnek nincs erteke, szamomra ö szintiszta szeretet.
vannak szep emlekeim a gyerekkorombol a suti sarok, a nagyinal töltött idö, a hegyen töltött idö, a panyeckine portaja, az almosan neki megyek az oszlopnak, a wartburgos kirandulasok, de ezek nem feldolgoni valo fajo emlekek amin ragodok ami bant.
Akinek nem tetszik a lelki fereghajtasom az ne olvassa.