Tudom ez inkabb a babazoba tartozik ott is van az eredetije de ugy gondoltam a babacska az en eletemhez is tartozik. Meg persze nem mindennapi kaland volt az biztos :-)
Tegnap a babacska jol rankijesztett. Egy eleg vegyes nap utan. Mert volt abban öröm is meg nyuglödes is. Örultem mert en is voltam a josnönel virtualisan edesanyam segitsegevel, aztan voltam apamnal is termeszetesen ujra az internet segitsegevel de annyira jo volt mintha tenyleg ott lettem volna. Ott volt az egesz csaladom, anyukam, apukam a növerem es persze a draga kisfia. Utanna szamomra kicsit nyuglödös kezdett lenni a delutan, de a ferjem remekul feldobta a hangulatom, hogy penteken menjunk az uj lakasba, aztan voltunk egy ket dologert a boltba, nem volt nehez, de egy kicsit farasztonak ereztem, mar nagyon nehezen megy a mozgas sajnos, neheznek es borzasztoan mozgaskeptelennek erzem magam. Meg sajat magamat is bantja ez rossz fizikum, ekkor elgondolkodok hogy ugyan hova lett az eröm az allokepessegem, es hogy hogy lesz eröm kitolni az en kicsikemet. Estefele igencsak nyuglödös lettem megint, jo sokaig zuhanyoztattam jo meleg vizzel a fajos derekamat, remeltem a hangulatom is segit majd a furdö. Aztan befeszkeltem magam az agyba tovabb nyugösködni, vartam mikor kap el az almossag hogy vegre alhassak egy kicsit. Aztan ereztem mennem kell pisilni, akkor lattam meg azt az irdatlan mennyisegu friss vert, mar majdnem kikiabaltam Robertnek hogy megjött a menszeszem ezert voltam nyugös, amikor a fejembe vagott a szörnyu felismeres, hisz en terhes vagyok! Akkor aztan jött a merhetetlen panik, miert verzek, termeszetesen nekem a fejembe mar mindenfele interneten olvasott szörnyuseg lebegett, de a placenta levalasara gondoltam, es feltettem a babacska eletet. Feltelefonaltuk a korhazat, mondtuk nekik mi a helyzet, mondtak semmi baj ne ijedjek meg ez eleg gyakori jelenseg az olyan idös terheseknel mint en vagyok. Bementunk igy a szuleszetre, akkora szinte elalt a verzes es mar csak nemi rozsaszines valami maradt, a vizsgaloban rögtön ramraktak az NST keszuleket, vizelet vizsgalatot csinaltak, hala az Istennönek a babaval minden rendben volt, csak apro mehösszehuzodasaim voltak a baba vidaman mocorgott, vagyis szerintem nem tul vidaman inkabb felhaborodottam hogy miert tettek ra azt a vackot. Ezutan hosszas varakozas következett az orvosra, en elkeztem magamat egyre kutyabbul erezni hogy ekkora huhot csinaltam a semmiböl, es hogy annyira bepanikoltam hogy turelmemet vesztettem, de mindeutt az olvastam ha vert latok azonnal telefonaljam fel az orvost es ha javasolja azonnal menjek vizsgalatra. Mi pontosan azt tettuk. Vegul is nagy nehezen orvoshoz kerultunk (mivel az NST utan mar nem voltunk annyira surgösek) megallapitotta hogy a babanak semmi baja a mehszaj is jo allapotban van, huvelyi ultrahanggal megnezte a vastagsagat is. Kiderult a babacska remekul fekszik, nem fenekkel akar a vilagra jönni. A ver valoszinuleg tölem szarmazott mert erzekeny a nyalkahartyam. Annyit javasoltak meg hogy menjek el szules utan 12 hettel feltetlenul rakszuresre. Ejfel fele boldogan es megkönnyebulten leptem ki a szuleszet akutt bejaratan. Es csodaltam az eszak ujabb csodajat a halvanyan derengö egboltot es elveztem a kellemes nyarestet.
Ezt a kalandot is szerencsere megusztuk minden problema nelkul, par hetet meg jo lenne ha bent taborozna a kicsike, ez meg amolyan föproba volt :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése