F. C. Andersson: Beltane 21. resz

Ugyan mit akarhat töle Angela? Valaszinuleg ez egy ujabb huzasa. De ö fel van keszulve mindenre. Exneje nem tudja öt semmivel meglepni. De lehet tenyleg a buntudata hajtja. Raven úgy döntött ad neki egy eselyt, hagy bizonyitson. A banda tagjaibol sokan itt vannak, ha mas nem egyuttesen kidobjak innen. De ami következett arra nem szamitott.

A koranyari melegben lazan öltöztek fel mindketten, Angela hosszu feher lenvaszon ruhat vett fel, hajat szepen beszaritotta arcat kellemsre sminkelte, nagy szalmakalapot tuzött fejebe amit feher selyemsal diszitett, hozza hatavanas evekbeli napszemuveget. Stan nem birt gyögyörködni kedveseben, es vegre felvette a feher tusarkut amit Rebeccatol kapott. Csodalatos volt. Meg karjan elterulö vikinges tetovalasok sem csunyitottak el. Termeszetes volt es gyönyöru, belulröl ragyogott.

Stan csak egy terdig erö terepmintas nadragot feher polot kapott fel, hegymaszo szandallal hajat szokasosan összefogta ahogy szokta napszemuvege hetyken a homlokan. Kedvese rögtön nyakaba ugrott olyan hevvel csokolta hogy szalmakalapja leesett a fejeröl. Majd a csok utan hetyken felkapta es ugrott be a zöld terepjaroba hogy szaguldjanak a hegyekbe, Winterspring fele.

Az utat vegigcsacsoktak, megallapitottak az ö kis kuckojuktol nincs is olyan messze a kisvaros, vagy inkabb falu. Egy helyi ember könnyeden utbaigazitotta öket. Csodalatosanak lattak a villat a koranyari veröfenyben ragyogott vakito fehersegevel a zöld hatterben.

Angelanak es Stan-nak nem volt szebb az ö fa kuckojuknal. Vidaman lepkedtek be a kerten at a haz fele, Angelanak annyira tetszett a medence hogy belelogatta egyik labat, ha Stan nem kapja el a lany kezet, bele is esett volna a vizbe, nevettek majd egymas karjaiba fonodtak. De örökke nem lehettek így, ugyhogy beleptek a hazba, aminek a stilusossaga es tagas terei lenyugötek öket. Hallotak a lepteket, lassan a galerian megjelent Raven alakja.

-Udv! kit keresnek? - Ismeretlen volt szamara a nö nagy kapaban, feher ruhaban, tusarku cipöben. Es vele a ferfi.

-Teged Raven! - szolt a feher ruhas kalapos nö Angela hangjan.

-Angela? -Raven nem rejtette veka ala melyseges döbbenetet, ez a csinos nö nem lehet az ö elhanyagolt kulseju, mocskosszaju neveletlen felesege.

-Meglepö igaz? - Elmosolyodott Raven döbbent arckifejezesen Nem erre szamitottal. Mondtam neked hogy megvaltoztam.

-De ennyire? - Raven meg mindig nem tudta tultenni magat az elsö sokkon.

-Azon a vegzetes ejszakan en is meghaltam es ujaszulettem. Ez az Angela akit most latsz, mar nem az akit ismertel. Bemutatom a paromat Stan-t – a ferfiak kezet fogtak, majd Raven kikiserte vendegeit a kertbe.

-Miröl akartal velem beszelni? - Raven hirtelen nem tudta mikent is beszeljen felesegevel hiszen annyira mas volt. Mar majdhogynem úgy erezte magaznia kell azt a damat akive valt.

-Arrol, hogy szeretnek bocsalnatot kerni töled. - kezdett bele a nö nehez mondanivalojaba. - Azert mert anno megöltem a közös gyerekunket, azert hogy leleptem a legjobb baratoddal, es azert hogy elvalaszottalak eleted szerelmetöl.

-Csak ennyit akartal. - tette fel Raven a nyilvanvalo kerdest

-Igen ennyit akartam se többet se kevesebbet, elözö baleset elötti eletem hibait rendbe akarom hozni. Ezert kibekultem Margareth-tel, önkenteskent dolgozok egy alapitvanynal amit hajlektalanok es szegenyek szamara lettesitettek. Elmentem bocsalnatot kerni Falcon-tol. Most legfökeppem töled akarok feloldozast hogy annyi fajdalmat okoztam neked.

-A regi hibaidert mar reg mebocsajtottam. - haritott Raven

-Ezt csak mondod igazabol sosem tudtad megbocsaltani gyermeked halalat, es azt hogy leleptem a legjobb baratoddal. Lehet hogy mar nem faj. De megbocsajtani akkor sem tudtal.

-Lehetseges igazad van. - ismerte be Raven.

-Ezert kerlek oldozz fel bocsass meg nekem a multbeli buneimert, hagy tudjak tovabb lepni az altalam kivalasztott uton. A Simone es a te kapcsolatod az egy masik lepes lesz. Azt meg nem kell megbocsajtanod annak meg nem jött el az ideje.

-Meglepsz a bölcsessegeddel, tenyleg nem csak kulsöben valtoztal meg, lelekben is... - tarott egy lelegzetvetelnyi szunetet- nö lettel, nagybetuvel, abbol a vadoc tinilanybol egyik naprol a masikra komoly növe ertel. Mivel erzem szivböl kered a bocsalnatomat, megbocsajtok neked. Nem akarok lelked fejlödesenek utjaban allni. Latod ezt a hazat? Romos es lepukkant allapotban volt akarcsak az en lelkem a huzasod utan, tan meg akkor hordoztam magamban a regen okozott sebeket is. Azonban elkeztem ujaepiteni, akarcsak a lelkemet. A legfajobb legroszabb resz a kert volt. Amiben most is ulunk, en úgy ereztem ez a haz szive, es így az enyem is. Falcon halala mindent megvaltoztatott. Megbocsajtottam, elengedtem a szivemböl az a nyomaszto sötetseget. Es most neked fogok megbocsajtani ezzel az ujjult szivvel es lelekkel, hogy mindketten jobb emberek legyunk.

-Köszönöm – mondta Angela könnyes szemmel es akkor megöleltek egymast volt ferjevel. ez nem a szerelem vagy a bosszu ölelese, hanem ket megbocsajto lelek köszönetnyilvanitasa.

-Szeretnetek itt maradni par napot? Szívesen latnalak titetekt. Tudjatok ez a haz amolyan atjarohaz es tömegszallas egyben, itt vannak sokszor a banda tagjai, itt probalunk, itt a studionk, meg elvileg ez a haz az egyik bandatage aki a parjanak szanta, ök is jönnek eleg gyakran, szoval telve van elettel, olyan gyönyöru szinfoltot is szívesen latnak a palettan mint ti.

-Nagyon kedves vagy Raven, akarmilyen szep is, nagy is ez a haz, akarmennyire szívesen latnatok is, mi jobban erezzuk magunkat a kis fakuckonkban, ahol igazan otthon erezzuk magunkat, messze az erdö sziveben.

-Rendben de azert ebedre maradjatok, Vivien csodas lakomat keszul varazsolni mara.

-Egy kerdes, kiprobalhatom a medencet – csillogot a gyermeki vagyakozas es jokedv ragyogott Angela hidegkek szemeböl.

-Persze – nevetett Raven, es megjegyezte az a kis vad tinilany valahol mindig benne el volt felesegeben, csak mar nem az uralja szemelyiseget, hanem ilyen kedves dolgokban jelenik meg.

Angela es Stan nevetve pancsolva ölelkezve, csokolozva, fuldokova jatszottak a nagy csodaszep kek art deco mintaju csempekkel kirakott medenceben. A villaban levök azt hittek, a kezdetben gyerekek jatszanak. Mikor meglattak a ket önfeledten pancsolo felnötett, nevettek. Angela es Stan megszaritkoztak es elfogyasztottak a pazar ebedet, mindenkivel szot ertettek, Ravent meglepte exneje, lagysaga, tarsasagi viselkedese, elgondolkodott rajta ez a nö mar tenyleg nem az ö exfelesege, ez a nö kessel villaval evett szepen, könnyu feher bort ivott es nem reszegre vedelte magat, es nem beszelt izlestelensegekröl, es nem bufögöt nagyokat. Mar megertette miert kellet ennek s nönek megbocsajtania

. Ebed utan latta ahogy nagy kapajaval, tusarku cipöjevel, könnyu anyagu feher ruhajaval setalnak uj parjaval a kertben, majd a parton. Szivet elfogta a keseruseg, ö vajon miert nem tudott ratalani erre a gyönyöru hattyura a rut kiskacsaban. Vajon neki miert nincs batorsaga megkeresni az ö gyönyöru kelta tunderet?

Simone egyre nehezebben viselte terhesseget, mostmar szinte sosem mozdult ki a tunderlakbol, feludulest szamamra csak Sisi latogatasa jelentette, Bercivel ketten borzaszto uresnek erzte a mostmar jocskan kibövult lakast. Delelöttönkent csinositgatta a gyermekek szobajat, delutanonket a kertben probalt dolgozdatni. Csak nezte nyalcsorgatva a korai csereszet hogy egyre pirosabbak lettek, de az aljarol mar mindet lecsipegette. Normal eseseben mar reg a fan lenne es szedne talba a ropogos gyumölcsöt de így csak vagyakozva nezhette. A szupermarketek vegyszeres több ezer km-röl hozott cseresznyejere pedig nem vagyot, de valamennyire karpotolta a rengeteg sok eper ami a kertjeben termett. Szedte es ette is szorgalmasan, ami nem a hasaba kerult abböl szörp , dzsem, vagy lekvar lett, mikor mit talat ki. Fuszerkertje is böseggel ontotta a friss hajtasokat amiböl olivaolajjal fuszerkremet keszitett, jo lesz majd telre pasztaihoz.

Nezte gyönyöruseggel sarjado kertjet. Halas volt erte az Istennönek hogy így is bö termes igerkezett, pedig közel sem tudott úgy gondoskodni kertejröl ahogy szeretett volna. Kaotikus kertje meg kaotikusabb lett, mar mar dzsungelre emlekeztetö. Gyakran hivta vacsorara Sisiek nepes csaladjat, hogy eme bösegböl ök is reszesek legyenek, baratnöjenek ugyan olyan bötermö kertje volt. Csakcsupan a tarsasag hianyzott neki. Lassankent ahogy egyre jobban bezarkozott, egyre masra mardtak el a barati latogatasok is. Fizikai allapota miatt pedig wiccasagat sem tudta csoporton belul elvezni. Igyhat maradt a kenyszermagany.

A macskaban sem úgy mentek a dolgok ahogy eltervezte, jol erezte magat ugyan, de úgy erezte Rebecca titkol elötte valamit es ez rosszul esett neki , mert ö mindent megosztott a lannyal, Stannal is gyakran összekacsintottak. Úgy erezte magat mint a gyerek akit kihagynak a jatekbol.

-Sisi en úgy erzem egyre nehezebb, nem csak testileg lelkileg is – mondta baratnöjenek akivel a kerti hintaagyban uldegeltek es cseresznyeztek amit Richard szedett le nekik.

-Ne legyel mar depreszios, tudod hogy en mindig itt vagyok neked. - vigasztalta Sisi

-Tudom hogy nem szabad belesulyednem a melyseges mocsarba, de lassan mar ki sem tudok mozdulni. Ha a Macskaba akarok menni taxival kell mennem, massal hozatom az eteleimet, mert mar nem ferek be a kormany möge, szeretem ezt a helyet, de lassan olyan lesz mint egy börtön. Latod milyen nehezen mozgok mar, nelkuletek fogalmam sincs hogy mi lenne.

-Meg mindig nem gondoltad meg magad Ravennel kapcsolatban. - puhatolozott Sisi

-Jaj ne kezdjuk mar elölröl, annyira faraszto dolog ez is, olyan reg volt mar, meg ö a vekony csinos Simone-ra emlekszik nem arra a tehenre aki en vagyok.

-Ugyan mar hisz az ö gyermekeit hordod, miatta lettel ilyen.

-De nem ö tömte belem azt a rengeteg kajat amit neha kepes voltam befalni, es sokkal többet hiztam mint amit kellet volna.

-Hidd el a szoptatas alatt le megy majd, es gondolj bele ket baba lesz nem egy, szoval sokszoros dolgod lesz mint egy atlagos kismamanak.

-Latod ezt sem tudom mi lesz, hogy fogok ket babaval boldogulni, meg eggyel is nehez egyedul, de nem en akartam így.

-Pszihologussal hogy allsz? - erdeklödött Sisi Simone depressziv hangulatat latva.

-Jarogatok úgy ahogy de oda is nehezkes elmennem.

-Gyere hagy öleljelek meg egy kicsit Wiccam, nefelj nem sokara vege lesz.

Simone-nal ezutan, ha lehetett meg többet volt Sisi, a gyerekekkel a suli vege utan szinte napi gyakorisaggal. Segitett baratnöjenek a kert egyre szaporodo dolgaiban, de Winterspringbe is eleg gyakran kellet mennie, de ekkor a gyerekeire bizta a lanyt amit az epp aktualis bebicsösz nagy csalodassal fogadott, mert a nyar elörehaladtaval egyre vonzobb lett szamukra, a muveszvilla medenceje, es hihetetlenul tiszta vizu to. De nem haragudtak anyjukra mert tudtak Simone-nak szukesege van tamogtasra. Aki egyre többet felstett, es festmenyei egyre egyedibbek lettek, es majdhogynem keresettek, a winterspringi villaba latogatok nem gyöztek csodalkozni a rengetek nagyszeru festmenyben, egyre kerestek Simone ujabb alkotasait.

Ez volt az egyetlen boldogsaga. Mert mar teljesen befordult sajat vilagaba. Csak ö es a babai leteztek, es Sisi es csaldja akik tamogadtak öket, de a Macskat is teljes egeszeben Rebeccara bizta, aki felvett Simone potlasara egy uj lanyt. Simone-nak mar nem volt ereje megnezni ki is az uj alkalmazott. Bizott baratnöjeben. Örult hogy eljutott a szukseges vizsgalatokra, de az is sok kellemetlenseggel jartak neki. Szinte nem volt olyan testresze ami ne fajt volna. Mar varta nehez terhessegenek nagyon a veget. Szamolta a heteket mennyi lehet mar hatra, saccolta az idöpontokat vajon mikor fognak a kicsik vilagra jönni.

Lelkeben rengeteg idöt töltött Ravennel. Oly sokszor aludt el úgy, hogy azt kepzelte ferfi egyszer csak megjelenik a tunderlak ajtajabn es megöleli megcsokolja öt. Ezen az ejjelen sem maskepp talata meg az alom.

Raven gyakran erezte Simone jelenelet. Meg tudna volna erinteni a nöt, mire erre sor kerult volna addigra elmult az illuzio. Mostmar nem csak buszkesege tartotta vissza a lanytol hanem vegtelen buntudata is.

Felt tettei következmenyeivel szembesulni. Mivel latta volt felesege boldogsagat, rajött mennyire is hianyzik neki az imadott Simone-ja es hogy mennyire fel ember is nelkule. Sisitöl mar regen tudta egy fia es lanya lesz. Nemsokara megszuletnek, tudta az ikreket nem tudjak vegig kihordani így julius vegere varta a picik erkezeset, de csak rohant az idö, úgy folytak ki a kezeböl a napok, eltelt a junius, mar jocskan benne jartak a juliusban is. Mar a haz is kesz volt azzal sem tudta mar lefoglalni magat, így csak a suru nyari koncertprogram volt ami lefoglalta es a hangmernöki munkak, amit Charlie-val egyutt csinaltak, aki Viviennel egyutt csaknem beköltöztek a villaba. De halas volt a nönek hogy gondoskodott roluk, Sisi mellet vegzett munkaja mellet is. Ö volt az eszaki orszagresz felelöse. Össze szorult a szive mikor latta Christopher mennyire boldog a csaladjaval , hogy mennyire szereti masfeleves kisfiat, es hogy mennyi mindent csinalnak egyutt. Ha ö így folytattja vegleg bezarulnak a kapuk elötte Simone-hoz es a gyermekeihez.

-Cselekedhetnel mar valamit. Nem bizhatsz mindent Angela-ra- mondta Sisi mikor egyutt szivtak a cigijuket lent a stegen. A nyari naplementeben.

-Mar annyira elvesztettem a fonalat, felek vissza sem talanek mar hozza.

-Sosem tul kesö. - Raven majdnem sirva fakadt de erösnek, rendithetetlennek akart latszni.

-Nem vegetalhatsz itt eleted vegeig. Felre ne ertsd, szívesen latunk itt vendegul, csak neked ott a csaladod akiknek szuksege van rad. Latnad Simone-t mennyire maganyos. Lassan mar magat elletni sem kepes. Vadolja magat, mindennel. Hogy csunya, hogyha meglatnad mar nem kellenel neki.

-Engem nem erdekelne hogy nez ki, az en gyerekeim miatt vallalta az aldozatot.

-Ha ennyire így gondolod, robbantsd mar fel a falat amit az idö közetek epitett, merj mar lepni. - Sisi hatarozott volt, nem tagitott.

-De akarmennyire akarok nem tudok! - hariott ismet Raven, mint mar annyiszor.

-Probalj meg! Vegyel peldat a volt felesegedröl, neki minden tettett jova kellet tennie, neked meg csak egyet kene.

-De akakrmennyire erös vagyok nem tudok!

-Tudod te nem Simone-tol felsz hanem inkabb sajat magatol.

Sisi felallt majd otthagyta a ferfit, aki meg sokaig nezte a vizet. Legszivesebben belefolytotta volna magat gyavasagaert.

Angela, remekul haladt tanulmanyaival, es Stannal is tervetek az összeköltözest, mar ki is neztek a közös otthonukat. Egy kulvarosi regi paraszthaz kepeben. Mar csak a felujitas volt, hatra. Egyik este mikor egyutt fekudtek az agyban egy kiados szeretkezes utan Stan furcsan csillogo szemmel szolt hozza.

-Tudom hogy korai meg ,es hirtelen is. - kezdett bele mondanivalojaba - Angela Amber akarsz-e Isten es Istennö es ember szine előtt a hazastarsam lenni?

-Persze hogy akarok! - Angela majd kiugrott a böreböl. Nem gyözte ölelni csokolni szerelmet.

Hamarosan meg is tartottak szereny körulmenyek között wicca es polgari eskuvöjuket. A szertartason Stan szueli, Rebecca, Margareth, Angela edesannya es Raven vettek reszt. Angela feher egszeru szabasu ruhat viselt, hajaban Feher viragokbol font koszoru, kezeben icipici csokor. Szinten feher viragokbol, szep volt es egyszru, de sugarzott a boldogsagtol. Vegre megnyugodott, megtalalta azt a helyet amit mindig is keresett.

Rebecca eskuvöjuk utan allast ajanlott neki a Macskaban amit el is vallat bar fellt Simone-val valo talakozastol. Rebecca megnyugtatta hogy nyugodtan dolgozhat, nem fog bejönni Simone allapota miatt. Egyre surgetöbbnek erzte a bekulest a varndos asszonnyal. De meg nem volt lelki ereje hozza. Sokszor szorongadta a telefont úgy a kezeben, hogy a lany telefonszama volt beutve. Mar tudta azt is merre van a tunderlak, töluk alig par utcanyira. Többször is elment a kapuig mar majdnem be is nyitott de, mindannyiszor vissza fordult

Sokszor hivta fel Ravent lelki tamogatasert. Nem utolso sorban azert is, hogy biztassa a ferfit kersse meg a Simone-t.

-Angie, ne kezd mar te is! Eleget zaklat engem emiatt Sisi is. Ne keltsel mar bennem meg nagyobb buntudatot. - panaszkodott a telefonba

-De keltek! Mert nem allhat a gyavasagod a szerelmetek utjaba! - pörlekedett vele Angela - Sokszor latom Simone-t, ejszakankent egyedul van kepzeld ha beindul a szules nala, seni nincs ott mellete.

-Ne terrorizalj kerlek.

-De terrorizallak, mert tudom hogy szuksegetek van egymasra!

Mar csak a zugast hallota a telefon vegen. Legszivesebben felpofozta volna volt ferjet, hogy vegye mar eszre magat mekkora hibat keszul elkövetni amit lehet nem fog tudni jova tenni.