Szerzemenyeimröl

Igaz a Beltane-nal sem vagyok egeszen kesz, söt meg vegleges formaja meg csak a 18. oldalig van kesz, de mar en teljesen ra vagyok kattanva a következö iromanyomra a Shamhainra. Egy dolog azomban holtbiztos mostmar nagyon becsulöm az alkotokat es megertem miert haragszanak az ilyen olyan lekalozkodasokert, borzaszto nagy munka mire valami elkeszul. En is a Beltane-t mar akkor tudom ha almombol felebresztenek betüröl betüre. Es ez csak szöveg, semmi egyeb. De valami borzaszto nagy melo. Eskuszöm a törtenet kitalalasa es elsö nyers fomaba öntese volt az egyik legkönnyebb resze a dolognak. Es igy a publikalas kapujaban igen messzinek tunik. Furcsa erzes hogy az en feltve örzött kincsemet a Beltane-t nemsokara a nyilvanossag ele tarom. Olyan erzes lehet ez mint mikor a gyerek kirepul a feszekböl. Nem foghatjuk a kezet, nem ovhatjuk vedhetjuk, es dedelgethetjuk. Csak tudomasul vesszuk, hogy tulnött rajtunk es önallo utba kezd.
Felre ertes ne essek, a Beltane-t nem a barataimnak, a csaladomnak szantam hanem a nagyvilagnak, elsösorban olyan embereknek akiket nem ismerek. Ami itt es a blogban megjelenik meg az is eleg vazlatos. A teljes könyv a szerkesztett kesz alkotas az lesz az igazi brillians az elkeszult sokaig csiszolt ekkö. Tele vagyok ötletekkel hogy lehet a törtentet meg eletszerubbe meg valosagosabba tenni. De ahogy Zanyawicca is mondta ez teljesen mas törtenet mint amit ö a keszulese idejen olvasott. Talan azt a butuska bajat elveszitette, levetközte tinikorat hogy most veglegesen felnött növe erjen.
Szereny velemenyem szerint ez a fejlöde erezhetö lesz a többi munkamon is. A Shamhain is sokkal letisztulabb dologkent el mar bennem mint tavaly mikor bele kezdtem. Csak az a Beltane-nal komorabb, sötetebb, fajdalmasabb alkotas. Mert ott a felek nem egyenlöek, egy kegyetlen szerelmi haromszög. Amiben a harmadik fel mindig vesztes. At is alakitottam az alcimet Halaltancra, ez jobban kifejezi azt a gyötrödest amit a föhös elszenved.