F. C. Andersson: Beltane 22. resz

Sisin valami nagyon furcsa erzes uralkodott el azon a kesö augusztusi delutanon. Úgy erezte el kell mennie Simone-hoz, valami nagyon baljos nagyon sötet erzesek voltak ezek. Felhivta hat gyerekvigyazojat, hogy legyen ma egy kicsit a gyerekekkel. Megvarta míg megerkezik a lany, majd bevagodott a fekete autoba, es szaguldott a Tunderlak fele.

Simone elhatarozta pillangokat fest kislanya szobajaba a falra, elö is keszult a festekekkel, majd a kis aluminium letrat is a fal melle allitotta. Nehezen felmasszott a letrara, mar ecsetjevel erintette a falat amikor hallota a veszjoslo femes csikorgast, erezte hogy a letra összerogy alatta, a gravitacio huzo hatasat, amiröl annyit tanult az egyetemen. Hallota csontaji recsegset, es a hatalmas mindent elöntö fajdalmat. Hirtelen olyan erzese volt mintha bepisilt volna, es a lanymelegseget is erezte.

A magzatviz, panikba esett, mozdulni nem volt ereje, hogy a telefonert kusszon. Így hat orditozni kezdet hatha valaki meghalja.

Angela azon a delutanon is megtette a szinte szertartassa valt mozdulatsort, elment Simone hazahoz es a kapu ele lepett, ekkor hallota a halk jajveszekelest, rögtön ele tarult az egyedulallo ikerterhes anya kepe akinek szuksege van a segitsegre. Feltepte a kaput, be sem csukva rohant befele a hazba, rohant vegig elöször a nappalin, majd a halon, aztan a furdöszobaba is benezett, de nem talata a nöt,de egyre csak hallota a jajgatast. Megtalata az atjarot az uj hazreszben, melatta a földön fekvö Simone-t

-Simone! Mi törtent? Jaj uristenem, ne felj mar itt vagyok. - Angela nem tudta hirtelen mit tegyen, csak simodatta a ketsegbeesett Simone homlokat es arcat, ami eltorzul a fajdalotol

-Angela! Kerlek segits! Elfolyt a magzatvizem es nem tudok mozdulni úgy faj mindenem! - Simone altalanos fajdalman kivul ötpercenkent erös szorito görcsöket erzett. A szunetekben meg úgy ahogy kepes volt kommunikalni. Csak szoritotta Angela kezet, elenk zöld szemet a hideg kek szemekbe melyesztette.

-Ne felj, hivom rögtön Ravent es a mentöket!

Angela kerlek segits! Nagyon faj! AAAAAAA … - orditott Simone fajdalmaban, es ömlött rola a verejtek.

-Varjal hozok meleg vizet es törölközöt. Úgy emlekszem a babak annak idejen így csinaltak, közben meg hivom a mentöket!

-Kerlek Angela ne hagyj egyedul! - könyörgött Simone, szuksege volt valakire akivel megoszthatta a fajdalmat, akibe belekapaszkodhatott.

-Rögtön jövök kicsikem ne felj! - Igerte Angela, a földön fekvö szenvedö Simone-nak

-úgy felek, nem szulhetek meg itthon. - preselte ki magabol a szavakat.

Angela kiment a furdöbe, a babakadba forrovizet engedett, közben hivta Ravent. A telefon sokaig csörgött mire a ferfi beleszolt

-Miert keresel mar megint? - szolt Raven mogorva hangon.

-Gyere kerlek nagy baj van, Simone leesett egy letrarol, nagyon össze törte magat, megindult a szules is. - Angela hadart Raven alig tudta kivenni mit mond, a helyzeten a csobogo viz erös hangja meg rontott is. De viszont felfogta nagy baj van.

-Micsoda! Es hova menjek?

-Hova jönnel ugyan? - Angela hangja idegesen csengett - Simone hazaba, de siess! Nem tudom lehet hogy egyikuk sem eli tul, nagyon nagy a baj, Simone a sajat vereben es a magzatvizben fekszik es nem tud mozdulni! En meg nem merem mozditani, nem vagyok orvos!

-Nyugi Angie, ne panikoj be! - probalta nyugtatani exnejet, bar maga iis borzasztoan ideges volt. Mar a fekete terepjaroban ult a villa garazsaban. - Azonnal indulok! Probald Simone-t eszmeletenel tartani! Az most a legfontosabb. Adj neki inni sokat.

-Felek Raven, nagyon felek! Nem bocsajtanam meg soha magamnak ha bajuk esne!

-Nem fog semmi bajuk esni! Hivd azonnal a mentöket! - Raven mar le is tette a telefont.

Sisi a tunderlak kaupjat tarva nyitva talata, rohant be a hazba ahol az ajto is hasonlo allpotban volt, hallota a nyögeseket, a jajveszekelest,. Mar sietett is a babak szobaja fele, ahonnan vizcsobogast hallot.

-Simone! Kicsikem mi törtent? - mar esett is terdre a lany melle, aki a szavakat alig tudta formalni, szeplös homlokarol letörölte a gyöngyözö izadsagot.

-A babak... Sisi a babak... - nyögte Simone - beindult a szules! Le... leestem a letrarol.

-Nyugodj meg kicsikem! - Probalta nyugtatni Sisi Simone-t, de ö maga is úgy remegett mint a nyarfalevel - Legy erös kicsi Wiccam! Tul kell elnetek!

-Itt... Itt van Angela, bent... van a furdöben... hoz vizet, felhivta … Ravent! - Simone szinte összefuggestelenul beszelt

-Rendben kicsikem! Nyugalom Kicsikem! Probalj nagyokat lelegezni úgy a hogy tanultuk. - mar mutatta is a tanult legzesgyakorlatot Simone utanozni probalta.

-Sisi nagyon … nagyon faj... Sisi meg … meg fogok halni... - Simone testet egyre nagyobb gyakorisaggal huztak össze a fajasok, úgy erezte menten szetszakad, a szulesi fajdalmai pedig meg jobban erösitettek esese miatti kinjait.

-Nem fogsz kicsim meghalni! Erös nö vagy! Oly sok mindent kibirtal mar!

-Sisi olyan jo hogy itt vagy! Egyedul nem tudtam volna vegig csinalni... - Angela mar rakta is le a melegvizzel teli babakadat a földön fekvö Simone melle.

-Ti.. ti ismeritek egymast...- hörögte Simone

-Igen kicsikem, de ezt majd kesöbb elmeselem. – törölgette egy vizes törölközövel a lany homlokat.

Simone fajdalmai mostmar szinte egybe folytak, az egesz teste egy merö görcs volt, es semmi de semmi nem enyhitett fajdalman, meg a vizes tötölközök sem.

-Kerlek... segitsetek... legalabb... a babak eljek tul! - Simone mar nem volt epp tudatanal, mar egyfajta transzallapotban volt amit a fajdalom valtott ki nala.

-Mit csinaljak Sisi, miben Segitsek? - szolt Angela

-Tegyel vizes törölközöt a hasara es nezd hogy mi törtenik!

Angela levette ovatosan a lany veres bugyijat, meg szerencse hogy csak egy lenge kismamaruha volt rajta. Ovatosan megmosdatta Simone altestet majd a hasara tette a meleg vizes töröl közöt.

-Mar latom az egyik baba fejet! - kialtott fel Angela ketsegbeesetten

-Ur... Uristen... Sisi itt fogok a padlon megszulni.... - nyögte Simone tudata epp pillanataban.

-Nyomj kicsim nyomj nagyokat, ha erzed hogy jön a fajas. - Simone fajdalmai ersö feszitö erzessel parosultak, erezte labai között a kis meleg testet. Teste mintha csak tudna mit kell tennie, akaratan kivul szoritott

-Nem... tudok... faj mindenem... - ezek inkabb tudata tiltakozasai voltak azomban teste szepen engedelmeskedett a parancsnak

-Probald meg kicsikem! Az en kedvemert! -Biztatta Sisi aki fogta Simone kezet, amit ö viszont szoritott

Simone haja csatakos volt sajat veretöl, izzadsagatol es Sisi vises törölközöjetöl. Erezte a nö kicsi de erös kezet. Szoritotta teljes eröböl, hallota a nö hangjat ahogy beszel hozza, probalt neki valaszolni.

Altesten ismerös nö tevekenykedett, ez nem az a nö volt aki úgy megalazta öt ez egy masik növ volt csak Angela testeben, de erezte rabizhatja magat, csak nyomot ahogy birt ahogy jöttek a fajasok.

-Hivtad a mentöket? - kerdezte Sisi miközben mutatta Simone-nak legzesgyakorlatot.

-Meg nem csak Ravent! De mindjart kint van az elsö baba!

Sisi kikotorta kis fekete taskajabol a mobiljat, es tarcsazta a mentöket, sokaig csörgött mire felvettek,

-Hallo, Marie-Sidonie Chantal vagyok, egy szulö nö mellet vagyok, ikerterhes, leesett egy letrarol, elfoljt a magzatviz, nem tud mozdulni, mar latjuk az elsö baba fejet, legzese, puzusa stabil. Persze mondom akkor a cimet – Sisi bemonta a mentöknek a cimet, közben Angela kezeben megjelent az elsö baba. Ami igencsak picike volt, es nem lelegzett.

-Sisi csinalj valamit nem lelegzik a baba! - Angela ketsegbeesetten es segelykeröen nezett Sisire.

-Csavard törölközöbe- közvetitette a mentös tanacsat- Allj terpeszbe es lobald meg ovatosan de hatarozottan a babat! - Angela követte az utasitasokat, meglobalta a törölközöben fekvö picike lenyt es az elsö lendites utan azonnal halk macskanyavogas szeru sirasba kezdett!

-Lelekzik! Lelekzik! - kiabalta Angela majd a piciny csomagot Sisi kezebe adta aki meg mindig a mentössel telefonalt!

-Kerem igyekezzenek! Köszönöm, es tette is le a telfont. - majd megszemlelte a kis pislogo jövevenyt.

-Sisi... melyik.... - nyögte halkan Simone

-Andre - mondta ö is a könnyeivel kuszködve - a kisfiad! Nyomj meg kerlek!

A baba szuleteset követöen vilagra jött a placenta is, Angela egy kisolloval levagta a köldözsinortol, majd latta az ujjabb baba fejet, ujra megtisztogatta a nö combjait es agyekat a veres magzatviztöl.

-Latom a masik baba fejet! - tajekoztata a többieket

-Nyomj kicsim! Mar nem sok van hatra! - Biztatta Sisi a szenvedö Simone-t

Simone egy hatalmasat sikoltot majd erezte, a kis test atsiklik a szulöcsatornajan, ekkor úgy erezte kiszall belöle minden erö, a vilag elhomalyosult elötte, csak hangoklat es foltokat latott.

Angela kisegitette a kislanyt is, az alig bujt ki mar sirt kicsi macska hangjan. Majd Sisi utasitasara becsaravarta egy szaraz meleg törölzöbe es a masodik babanak is elvagta a ködökzsinorjat, majd megnyomta a Simone hasat, hogy segitse a placenta utjat. Ekkor Simone mar eszmeletlen volt. Csak a ket halk sirast lehetett hallani, es minden uszott a veres magzatvizben. Angela probalta ebren tartani Simone-t. Pofozgatta az arcat törölgette a homlokat.

Hallottak kintröl a mentöauto szirenazasat, majd mentöegyenruhas emberek rohantak be hordagyal es inkubatorkal. Sisi kezeböl kivettek a ket kis babat, a koraszulött mentörovos megvizslata öket, hosszu pecekig hallagtta a kiscsik szivet es lelgzeset.

-Szep munka volt Hölgyeim! - Dicserete meg öket az orvos.- A gyerekek allapota stabil, csak gyenge a tudejuk, nem artott volna meg az utolso par hetet bent tölteniuk. De maguk tökeltesen csinaltak mindent, es minket baba csodalatosan erös!

A masik mentöcsoport Simone-t stabilizalta, nyak es gerincmerevitöt kapott, Intubaltak. Majd hordagyra tettek, vert kötöttek be nekei es infuziot majd rohantak is vele kifele. A ket nö utannuk, Sisi barmennyire könyörgött nem engedtek be a mentöautoba. Angela vallara borulva zokogott. Ebböl az allapotbol egy hatalmas fekezes hangja lenditette ki.

Raven terepjaroja, fekezett le a haz előtt, es mar rohant is oda a mentöautohoz.

-Hogy van Simone? -uvöltötte- Hogy vannak a gyerekeim?

-Nyugodjon meg uram kererem! A koraszulött mentö mar elindult a korhaz fele, mi is indulunk rögtön csak stabilizalni kell a felesege allapotat.

-Micsoda? Mi törtent vele? - Raven mar szinte örjöngött- latni akarom!

-Uram kerem engedjen, indulnunk kell, azonnal az intenzivre kell mennunk!

-Ne! Simone kerlek! Nagyon kerlek! Bocsass meg! Szeretlek!!!!!!!!!!! - mar latta a mentö ajtajat becsapodni egy röpke pillanatig meg bamult a mentö utan. Aztan bevagodott a fekete terepjaroba es szaguldott a mentöauto utan, Sisi es Angela is hasonlokepp tett. Angela Sisi kocsijaval ment, mert így gyorsabban oda ernek.

Konvolyban haladtak, elöl a Simone-nal szaguldo mentöauto, utanna az eszeveszettul hajto Raven majd a ket nö kisse lemaradva a forgalom miatt. Raven nem nezett senkit es semmit, csak a mentö auto hatuljat, ami az imadott Simone-jat szallitotta. Úgy erezte ha egy percre is elengedi a tekintetet az autorol akkor Simone-nak baja esik.

Nem jutott el az agyaig a környezete barminemu informacioja, csak a mentö auto letezett benne Simone-nal, es ö es az autoja amivel utana eredhetett. Vegtelen hosszunak tuntek a percek amíg a központi korhazba ertek.

Sisi reszketett az idegtöl es a felemtöl, nem erdekelte az autoja ragyujtott benne, vadul nyomta a dudat es szidta a forgalom resztvevöinek fel es le menö rokonsagat, jocskan lemaradtak, pedig Sisi így is szaguldot, csunyan athagva szinte az összes közlekedsesi szabalyt. Nem erdekelte semmi, csak a babak es Simone elete lebegetett a szeme, előtt, bar figyelmesebb volt környezetere mint Raven, mert nem hianyzott meg egy baleset vagy tragedia. Sisit meglepte sajat vezetesi kepesege. Tudta hogy jo soför de hogy ennyire, hatalmas sebesseggel athajtani a varoson az összes szabajt athagva es epsegben maradtak. A korhaz előtt mar csak az ures mentöautot es Raven ures kocsijat talaltak.

-Angela kerlek Parkolj le Raven kocsijaval en addig meg a sajatommal keresek parkolohelyet.

-Rendben!

Mar ugrott is ki a nö a kocsibol, szerencsere benne talalta az autoban a kulcsot meg a motor is jart. Keresett egy közeli parkolot majd rohant a föepulet fele. Sisivel pont egy idöpontba ertek az ajtohoz.

Raven rohant szerelme utan csak az apolok fogtak le az intenziv osztaly zart resze előtt . Nem mehet be. Raven megprobalt így is Simone utan rohanni, de rajött kar hadakoznia úgy sem tehet semmit. Sirva esett terdre az intenziv osztaly bejarata előtt, ahol a hallota a ket nö roharo lepteit!

Miert? Miert? - kiabalta örjöngve Raven – Miert?

-Nem te tehetsz rola! - senki nem tehet rola Raven!

- Ti mondtatok hogy keressem meg menjek vissza hozza! En barom makacs voltam es nem mentem! Ez a makacsagom az eletebe fog kerulni! - Raven tombolt.

-Raven nyugodj meg! Ezzel nem segitesz senkinek! Inkabb ulj le nyugodj meg, vagy menj ki es szivj el egy cigit! Az egyetlen amit tehetsz az, az ha megnyugodsz!

Angela nem szolt semmit, eddig egyikuknek sem merte megvallani szörnyu tettet, mert remenykedett benne hogy nem fog bekövetkezni, de miota belepett Simone hazaba es meglatta a földön a lanyt azota tudta. Ez, az ö atakanak, a következmenye. Hiaba imadkozott, hiaba rotta meg buneit, az atok mar utjara indult es ö nem tehetett semmit. Ö is megfizette az arat Falcon halalaval, most Simone is haldoklik.

-Az en hibam az egesz! - szavaira egy pillanatra megfagyott a levegö. Minden szem ra szegezödött.

-Dehogy Angela! Te nem tehetsz rola, ha te nem lettel volna a közelben Simone ott hallt volna meg gyermekei szobaja padlojan. - szolalt meg Sisi vigasztalolag.

-De igen is en tehetek! Megatkoztam Simone-t meg annak idejen fekete magiaval, a halalat kivantam, mert irigyeltem a boldogsagukat Ravennel! Sulyos arat fizettem erte! Falcon miattam halt meg! Mert egy eletet kivantam es egy eletet vettek el tölem helyette! Demonikus latomasom volt azert orditottam a motoron! Mindent megprobaltam hogy rendbe hozzam a dolgot. De mar kesö volt, hiaba valtoztam meg kivul es belul egyarant. Hiaba lettem wicca papnö. Az atok mar utjara indult!

-Micsoda? Mit tettel te budös ribanc?! - uvötötte Raven magabol teljesen kifordulva – Ezert...! - folyatta volna az örjöngeset a nön ha Sisi nem fogja le.

-Sajnalom! -s mar rohant is kifele a korhazbol.