2011. december 7., szerda

F. C. Andersson: Beltane 23. Befejezés


Simone, meg hallota kislanya sirasat, azt a kicsi kismacskat, mar atadhatta magat a sötet zuhanasnak, biztonsagban vannak a kicsikei! Meg hallot hangokat meg latott foltokat, Erzekelte hogy ledugjak a torkan az intubalo csovet, erezte hogy levegö kerul a tudejebe. Majd hallotta Raven kiabalasat. Itt van, eljött vegre.
Akar mi is lesz a picikei nem maradnak szulö nelkul. Meg halvanyan erzekelte hogy a korhazban van. Meg erzte a fajdalmat. Aztan mar semmi sem fajt, latta a testet kivulröl latta hogy az orvosok kiabalnak, probaljak ujraeleszteni, de ö tovabb ment. Latta Ravent ahogy örjöng. Latta Sisi-t ahogy visszafogja. Barcsak el tudott volna töluk köszönni, barcsak tudnak mennyire szereti öket. Majd latta szaladni Angela, utanna rohant, megfogta a vallat es a nö mintha erezte volna egy masodpercre a szemebe nezett majd visszaszafordult Sisihez es Ravenhez.
Ekkor ujra erezte a fajdalmat ujra nehez volt a teste. Hallota az orvokat ahogy mondjak hogy sikerult az ujaelesztes. Tehat ilyen a halal, gondolta. Gyermekkoraban úgy kepzelte hogy csak fekete uresseg lesz. Semmi mas, de most erezte a vegtelen beket. Nem vagyot vissza tudja feladata van meg, hogy vissza kuldtek az egiek. Tudta mar nem kell felnie, többe a haltol
Angela vegtelenul bunösnek erezte magat, menekulni akart rohanni. De egy kezet erzett a vallan, megfordult es Simone-t latta maga mögött, de mire jobban meg tudta volna nezni a lany eltunt. Tudta Simone meghalt, es valoszinuleg ujraelesztettek. Rohant vissza Sisihez es Ravenhez
-Simone... meghalt! - zihalta
    Folytatni sem volt ideje egy magas ösz szemuveges ferfi rontott ki az intenzivröl es Simone hozzatartozoit kereste.
-Nagyon megutötte magat, sok vert vesztett, több bordaja es a medenceje is eltört a betegnek, az egyik bordaja atszura a tudejet, valsagos allapotban kerult be, ujja kellet elesztenunk ket es felpercig volt a halal allapotaban, de sikerult vissza hoznunk, most a mutöben van, par napig meg az intenziv osztalyom tartjuk megfigyelesen. De nagy valoszinuseggel tuleli. Agyi karosodasokat nem szenvedett. Gratulalok a hölgyeknek gyönyöruen levezettek a szulest. A babak jol vannak, az allapotuk stabil es kielegitö, korukhoz kepest jolfejlettek es erösek.
-Köszönjuk doktor ur!
-Nincs mit kerem, ez a szakmam!
    Harman egyutt borultak egymasra. A ket baba jol van, es Simone is stabil.
Az intenzivröl atmentek a koraszulött osztalyra ahol a ket igen picike kisbabat tartottak inkubatorban, a növerkek megkerdeztek a könnyeivel kuszködö Ravent hogy fogjak hivni a gyerekeket. Majd nehezen kinyögte
-A kislanyomat Lilly Simone Swann-nak, a kisfiamat pedig Andre Falcon Swann-nak- es csak simogatta pici babajanak meg picibb kezet az inkubatorban. A kisfia nagy szemeket meresztett ra picike fejecskejeböl amire infizio volt bekötve es kis feher sapka rajta, pici testen hatalmas pelenka, orraban legzest segitö csövek, de csak nezte apjat es mozgatta pici szajat, a ferfi sirt vegre apa lett. Megkapta hat elete legnagyobb ajadekait. Kislanya epp aludt mikor latta, ö is hasonloan volt becsövezve mint batyja, kicsi szaja úgy mozgott mitha anyja csecsen logna, öt is megsimogatta. Vegtelenul buszke volt szerelmuk gyumölcseire, es arra hogy voltak olyan erösek es tuleltek ezt a szörnyuseget, ami veluk törtent. Megfogadta soha semmiert nem fogja elhagyni a csaladjat.
Simone az intenziv osztalyon ebredt szajaban csövek, hallota szinvhangjat mutato monitor csipogast. Tulelte csak egy dolog motivalta, tudni akarta hogy vannak a picikei. Egy növer tajekoztatta hogy rendben vannak a picikek, bar kicsik meg, de mind kettö ket kilo körul van, par hetet a koraszulött osztalyon kell tölteniuk. De rendben megerkeztek es korukhoz kepest igen erösek es fejlettek.
Simone meglepödött hogy így is lett teje, mindekt melle úgy megtelt anyatejjel hogy magatol fojt melleböl. Mellet az intenzives növerek lefejtek, es a koraszulött osztalyra kuldtek az ikreknek.
Mikor mar jobban volt es kiengedtek az intenzivröl sajat melleböl etette kisbabait, akik hihetetlenul gyorsan fejlödtek a taplalo tejetöl. Mohon szoptak anyjuk melleböl. Fuldokoltak a mohon evett tejben, nem gyöztek öket eleget bufisztetni a sok lenyelt levegö miatt. Ket heten belul kiengedtek öket, olyan utembe fejlödtek a kicsikek.
Raven szinte csak aludni jart haza a tunderlakba, ahol meglepödött mikor sajat tetovalasat latta viszont a haloszobaban az agy felett fuggeni egy festmeny formajaban, megdöbbentette micsoda kapcsolat volt es van közte es Simone között. Meglepte a haz kibövitese de nagyon tetszett neki, latszott az egesz hazon hogy Simone nagyon keszult a gyermekei fogadasara, a nagyszobaban viszont a harfat letakarva talata, úgy gondolta biztos a nöben tulsagosan fajdalmas emleket idezett.
Megette Bercit majd lefurdött es ment aludni hogy masnap ujra a korhazban lehessen csaladjaval. Megbocsajtottak Angelanak is aki így föpapnö lehetett. Stannal egyutt Ardre Falcon keresztszulei lettek, Lilly Simone-e pedig Sisi es Christopher.
Boldog csaladkent tertek haza a tunderlakba.
-Ime udvözöllek Raven itthon! A tunderlakban – bugta Simone Ravenhez bujva
-Nagyon ideje volt mar, borzasztoan hianyoztal. - ölelte at a babahordozott cipelö mennyasszonyat, gyermekeinek anyjat.
Meg azon a heten megtartottak a babak Wicca keresztelöjet, es nevadojat. Kisebbecske partyt rendeztek, egy kis tea es sutemeny tarsasagaban.
Simone kovenjenek papnöje, Mia vegezte a szertartast. A babakat meglangyositott forrasvizbe meritettek, majd viragkoszorut raktak a kislany, borostyan koszorut a fiu fejere, es kertek az Istennöt es az Istent hogy vigyazzanak a gyermekekre es ovjak eletutjukat. Keresztszuleik megfogadtak hogy a föld es a környezet vedelmere fogjak tanitani öket es arra hogy tiszteljenek minden eletformat. Az isteni par aldasaval megkaptak neveiket is.
Angela bejelentette hogy ket hete kesik a menszesze. Mindenki gartulalt nekik, es vegre az utolso bunet is rendbe hozta, gyermeket fog szulni. A babak nevadoja utan Raven elökapta a szivalaku fekete barsony dobozt, kisse habozott míg össze nem szedte koldolatait, majd Simone-hoz fordult
-Simone Chantal, Isten es ember szine előtt akarsz-e hitvesem, felesegem es tarsam lenni egy eleten at?
-Igen! Teljes szivemböl es lekemböl akarok!
A lany kezere rakerult a feherarany keltamintas karika, a vegtelenseg es az örökkevalosag szimboluma. Megcsokolta kedveset. Mindenki tapsolt es gratulalt nekik, az elmult honapok mitha csak sötet gondfelhök lettek volna úgy szaltak el eletuk ragyogo egeröl. Vegre azon az uton haladtak amelyiken jarni szerettek volna.
Az eskuvöt Beltane a szerelem es isteni nasz, az egyesules a boldogsag wicca unnepenek napjara tuztek ki. Sisi csodalatosan megszervezte az eskuvöt. Jarta az illetekes uzleteket es vallalkozokat. Viragkötölet, textiluzleteket, varronöket, anyakönyvvezetöt, ettermeket. Autoszalonokat. Meg sok minden mast is. Simone-nal ruhaprobara jart. Elkiserte cipöt valasztani. Fotost es operatört fogadtak. Gyujtöttek a regi, az uj, a kölcsön es a valami kek dolgokat. Nevetve vettek meg a kek harisnyakötöt. Kölcsönbe egy csodaszep gyemantfulbevalot kapott Angelatol. Reginek Simone nagymamajatol kapott gyöngysort neveztek ki, amit anno az asszony is viselt. Uj pedig a csodaszep ruhaja.
Simone nem gyözte csodalni Sisi hihetlen szervezökepesseget, ö maga, mar teljesen bele örult volna a keszulödesbe ket piciny gyermeke mellet. Otthon mindenfele aerobik dvd-re edzett hogy formaba keruljön. Dietazni nem nagyon mert, nem akarta hogy böseges teje elapadjon. De probalta nem degeszre enni magat. Inkabb rengeteg folyadekot ivott. Napi öt hat litert.
Szeretetteljes törödessel figyelte hogy fejlödnek babacskai, hogyan kezdenek el gugyögni picike babanyelvukön, hogy ugyesednek mozdulataik. Szivet es mindennapjait betöltötte csaladja irant erzett vegtelen szeretet.
Hamar megmutatkozot, hogy Lilly lanya sokkal dominansabb mint batyja Andre. Lilly nagyszaju es követelözö volt, addig Andre csendes es visszahuzodo igazi angyali baba. Simone megannyi kulönbseguk ellenere ugyan akkora szerelemmel szeredte mindket magzatat. Úgy erezte elete lehetö legjobb döntese volt hogy vilagra hozta öket.
A gyermekekkel es a keszulödessel hamar telt az idö, a napok hetekke, a hetek honapokka gyultek össze. Eltelt az ösz, a hosszu tel, majd a tavasz is mulo felben volt. Eljött a varva vart nap: majus elseje.
Az egesz muvesz villaban es annak kertjeben feher viragok diszelegtek kis kerek feherteritös asztalokkal, azokon elegans teritek, es szinten viragok. Az egesz latvany egyszerre volt hihetetlenul elgans es otthonos. Ultetesi rendet nem alkalmaztak, mert mindenki egyforman fontos volt szamukra. Az etelek haziasak voltak es felettebb finomak, bar Simone abbol nem engedett hogy minden bio alapanyagbol legyen.
Simone-t a villa egyik szobajaban Sisi öltöztette, ö segitett neki felvenni az egyszeru termeszetes anyagu hofeher ruhat varratatott. Fuzös, vall nelkuli darab, semmilyen gyöngy vagy himzes nem diszitette, egyszeru volt, finom szabasu, abroncsszoknya nelkul. Fatyol nem kerult a fejere, hajat sem kötöttek konyba egyszeruen csak egyenesre vasaltak, majd a fejere adtak a borostyanlevelekböl, es mindenfele koranyari feher viragokbol keszult koszorut, a wicca hagyomanyok így tartottak illendönek. Csokraban is ugyan ezek a szimbolumok köszöntek vissza.
Simone keszen allt, mennie kellet, hogy vizitunder modjara Raven felesege legyen. Szive megtelt izgalommal. Legalabb annyira zavarban volt mint legelsö talalkozassukkor. Lassan lepdelt lefele a szeles csigalepcson. A nagy térbe a falnyi ablakon besutött a májusi szikráró nap. Amit a hofeher falak csak még jobban fokoztak. Simone megállt egy percre, gyönyörködött a jelensegben, úgy mintha sosem látta volna még. Pedig nem elöször vendege a villának. De ez a nap most mas volt mint az eddigiek. Kulönleges, Raven es az ö eskuvöjenek a napja. A szikrazo fenyben, ratekintett a csillogo fehérarany karikara. Felidezödött benne ujra minden. A keseru es a szep emlekek egyarnt. A lepcsösor alján mar varta James, az apja. Nyujtotta az érkezö fele karját, hogy kezen fogja kicsi, nagy lanyat es a feher virogokkal diszitett iv ala kiserje a kertbe, es atadja kincset a feher öltönyös zöld nyakkendös Ravennek. Aki hosszu fekete hajat erre az alkalomra poganyosan összefonta. Simone lába remegett, szive kalapalt. Nem erzekelt maga kör senki mast csak Ravent. A csodalatos ferfit, gyermekei apját, szive igaz szerelmet, a megtestesult szarvas istent.
Az anyakönyvvezetö megtartotta az ilyenkor szokasos szertartast a törveny előtt immaron egybe keltek. Csattogtak a fenykepezögepek, koccantak a pezsgöspoharak. Viragcsokrok csereltek gazdat. De meg az eskuvö korant sem ert veget.
A par levonult a nasznep kisereteben a kristalytiszta vizu tohoz. Simone talan meg jobban izgult mint a polgari szertartas előtt, szamara ez az esku volt az igazan fontos, igazi szivböl, lelekböl szolo. Raven izgatottsagat is erzekelte. A ferfi keze nyirkos lett es sikamlos. De arcan nem tukrözött ez az erzes. Csak a szerelem es boldogsag. Vegre elerkezett a pillanat, hogy a kelta tundere csak az öve legyen es senki senki mase. Es ne legyen többe olyan erö amely szetvalaszthatna öket.
Elöbb Angela es Stan vonultak be a vizbe, az ott felallitott asztalhoz. Angela hosszu bö ruhaja amit gömbölyu pocakjat kiemelte, uszott a nö utan, ezutan Stan követte szinte bö lepelszeru ruhaban kezeben samandobjaval. Majd Rebecca es egy coventarsa követte, akik egy virgokbol fuzött hosszu szalagot vontak a vizbe majd Simone es Raven is követtek öket, a mennyaszony ruhaja felhökent uszott a terdig erö vizben. Miutan mindenki a helyen volt a lanyok az uszo viragszalagot körre zarak be. Angela egy törrel a kezeben kelta szöveget mormolva vegigjarta a kört, majd a negyhuros ir hegedu, a duda a sipok es a samandob hangjara tancot keztek lejteni a viz tukren, tancuk szimbolizalta a napot, a holdat, az eletet, a halalt, az örök körforgast es az egyesulest, majd tancukat befejezve csörgö hangszer szeruseget vettek a kezukbe így jarva körul a part, közben Stan verte a samandobot. Ö is köruljarta így a part közben mely szolamu kelta dalt enekelt, az örök kapcsolatrol nö es ferfi között. Majd a zene elhalgatott, Angela közeleb lepett a parhoz. A nasznep elkepedve követte az esemenyt, ilyet meg senki nem latott. Sokan összesusmorogtak, hogy de kar ezekert a szep ruhakert. A morajlas a szertartassal egyre csendesedett, mindenki atadta magat az ahitatnak, csodalkozasnak, vagy epp mely döbbenetenek.
-Raven Swann akarod-e örök tarsadul eme melleted allo nöt.
-Simone Chantal akarod-e örök tarsadul eme melleted allo ferfit.
-Akarom – hangzott el korusban a valasz.
-Fogadjatok-e az örökervenyu Isten es Istennö előtt hogy szerelmetek tuze erös, es kitarto, es barmilyen vihart elviselö.
-Fogadjuk. - Simone es Raven egymas szemebe neztek, fogadalmuk nem a nasznepnek, nem a papnönek, egymasnak szolt.
-Fogadjatok-e hogy egymast nem batjatok soha se szoval se tettekkel mert minden elet szent es allando?
-Fogadjuk.- hangzott fel ujra a fogadalom
-Fodagjatok-e hogy meglevö es szuletendö gyermekeiteket beken es szeretetben fogjatok nevelni, megtanitani öket minden jora es szepre, es a termeszet es minden elet tiszteletere?
-Fogadjuk.
-Ime szerelmeteket jelkepezö gyertya kerlek ket langbol teremtestek egyet, gyujtsatok meg közösen – a ket lany egy feher es egy zöld gyertyat adott a par egy egy tagjanak kezebe – Ami eddig kettö volt ezentul egy lesz. - egy vastag vörös gyertyat nyujtott Simone es Raven ele. A kapott gyertyakkal közösen meggyujtottak.
-Simone es Raven immaron szerelmetek tuze egy. A tuz, a levegö, a viz es a föld neveben megaldalak titeket, hogy ezek az elemek vedjenek közös eletetek egeszeben. - elövett egy csengökkel es levelekkel feldiszitett botot es elöször Simone majd Raven homlokahoz erintette. - Eme bot a tuz szimboluma. A tuz hozzon melegseget es ragyogast eletetekbe - majd elövett egy tört es folytatta – Eme tör jelkepezi a levegöt, ez legyen jelkepe kapcsolatotokban a szenvedelynek a szabadsagnak es a kommunukacionak, szimboluma a ferfinek- majd ezt is szinten a homlokukhoz erintette – Viz, ez jelkepezze szamotokra a szerelmet, az erzelmeket es a tisztasagot, es az örök igazsagot, szimboluma a nönek. - a kelyhet elöbb a homlokukhoz majd az ajkukhoz erintette hogy kortyolhassanak belöle. Kezebe vett egy kört benne csillaggal- ez a pentakulum, ez a szimboluma a földnek, a föld jelkepezze szakotokra a biztossagot a stabilitast es a böseget.- ezt is a fiatalok homlokahoz erintette majd a sajat magehoz.
Angela a többi targy melle vissza tette a pentakulumot, a tancosok meg mindig jartak szimbolikus tancukat. A samandob mindvegig adta az alapritmost, es közvetittette az univerzum lukteteset.
Angela ezek utan egy vörös szinu szallagot vett a kezebe, es elkezte a par egymasban pihentetett kezet összefutözni vele, a tancos lanyok ujra kezbe vettek csörgöiket es Stannel egyutt köröket rottak a par körul. Majd Angela kezet az összekötözött par keze fele helyezte.
-Eme kötelek legyen mindvegig köztetek míg a szerelem langja el es eletben tartja a kapcsolatot, ez a nasz legyen kedvere az Istennek es Istennönek, aldasat hordozzatok eme szent kapcsolatban, nö es ferfi egyesuleseben, az örök ervenyu egysegben. Immaron Isten es Istennö es ember előtt egyek vagytok.
Meg elmondott egy rövid kelta nyelvu aldast. A sekelyebb vizben atugrodtak a hagyomanyos nyirfa seprut is.
A döbbent csend megszunt. Mindenki tapsolt es ujjongot, de ebben a pillanatban megszolalt a Celtic Fairy. A tancoslanyok kinyitottak a kört Simone es Raven csokkal borultak egymas karjaiba vegre ferj es feleseg lettek. Simone az öleles közben, Raven fulebe sugott.
- Ujra terhes vagyok – Raven-en elöször döbbenet, majd ujra merhetetlen boldogsag futott at. Felkapta Simone-t es ölben vitte ki a tobol.
Lassan lepdeltek ki a majus elseje leven meg igencsak hidegecske tobol. Simone apja könnyezett, elvette a vizitundert a bekakiralya.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése