Ismet utaztam almomba, a gyerekkel haza akarta latogatni, a csaladomhoz mert meg sokan nem talalkoztak az uj csaladtaggal. A repteren voltunk becsekkoltunk es jött a kapun atjövetel, a biztonsagi ellenörzes. Felmutattam mindkettönk utlevelet aztan fogtak minket es felrevontak, egy ures szobaba ahol csak egy asztal volt es nehany szek. Oda ultettek minket. Mar a gyomromban ereztem az ideget hogy itt nagyon nagy baj van. Es akkor jött ket hatosagi emberke, es elkzdett velem orditozni hogy Lili nem az en gyerekem, en valltig allitottam hogy bizony az enyem en szultem. Az anyja vagyok. De tovabb orditoztak velem hogy honnan loptam a gyereket es hova akarom kicsempeszni. Mar sirtam, hogy bizony ö az en gyerekem senki mase. Erösködtem hogy hivjak fel az apjat is ö bizonyitani tudja korhazi papiroktol kezdve anyakönyvikivonatokon at mindennel hogy ö a mi gyereunk. De tovabbra is durvan kijelentettek hogy csak hazudok es ez egy jol megrendezett forgatokönyv. Mar a vegen ketsegbeesetten sirtam hogy igen az en gyerekem. Aztan probalgattak, el kellet enekelnem a gyerek kedvenc dalat, es neztek hogy reagal ra a gyerek, aztan minden fele reakcioit neztek a gyereknek hogy viszonyul hozzam hogy tenyleg az anyja vagyok-e. Meg vert is vettek tölunk hogy megnezzek tenyleg a lanyom-e a vegen csak elengedtek de borzasztoan meg voltam viselve
Ez mondjuk nem az almomhoz tartozik de ugy veszem eszre borzaszto szorongasos almaim vannak mostanaban amiben altalaban utazas is szerepel. Majd megprobalok rajönni miert is szorongok hogy a tudatalattim allandoan ezt uzengeti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése